Kezdôoldal│ Rólunk│ A hajóról│ Útvonal│ Rövid hírek│ Képes útibeszámoló│ Hasznos információk│

 

 

2015.okt.08-12. Provincetown és Onset (Massachussets)

 

(Minden oldalunkon, ha homályos a fotó, akkor zoomoljatok ki kicsit, mert úgy adja az általam tervezett valódi nézetet.)

okt.08. Hull - Provincetown (Massachusetts) (45 tmf)

Ma 45 tengeri mérföldet vitorlázunk Hullból Provincetownba, amit szerettem volna megnézni két okból is. Egyrészt, mert a lapos, homokos, kampó alakú Cape Cod félszigeten fekszik (az É-i csücskében), ami gyönyörűen néz ki a légifelvételeken, másrészt ez az a hely, ahol partot ért 1620-ban a Mayflower nevű angol hajó, fedélzetén a vallásuk miatt üldözött angol pilgrimekkel. Ők voltak az első jövevények az Óvilágból ezen a területen, és a pár év múlva utánuk érkező angol puritánokkal benépesítették a partvidéket és azt a hatalmas területet, amit ma New Englandnek neveznek. (Maine, Vermont, New Hampshire, Massachusetts, Rhode Island és Connecticut államok tartoznak ebbe a régióba.)

A zöld H betűk a térképen a horgonyzóhelyeinket jelölik Gloucestertől Provincetownon át be a Buzzards bay-be, ahová holnapután jutunk majd el.

7.40-16.45-ig vitorlázunk, 5-6 csomóval haladunk, szinte végig félszélben. Süt a nap, de a szél miatt hideg van. 14 fok a kabinban. Hol a kokpitban vagyunk Álmival, hol lent hangoskönyvet hallgatunk (én most kezdtem el Szerb Antal: A Pendragon legenda c. művét, amit Szervét Tibor olvas fel). Többnyire Dénes viszi kint a hajót. Álmi mögött még látszanak Hull település házai:

Hét óra vitorlázás után már látjuk a partot, amit 1620. nov. 11-én a Mayflower utasai is épp ilyen puszta, lapos, homokos partnak láttak, mint most mi, csak ők nem hét órát vitorláztak, hanem két hónapot (1620.szept.16-án indultak el az angliai Plymouth-ból), és nem kedvtelésből, mint mi, hanem olyan helyet keresve az Újvilágban, ahol szabad angolként élhetnek, és az anglikán egyház tanaitól eltérő vallásukat büntetlenül gyakorolhatják:

A torony az ő emlékükre épült 1910-ben, természetesen ezt ők nem láthatták:

Cape Cod alakja olyan, mint egy kampó, és nekünk be kellett a lapos, homokos part mögé, a kampó tetejébe vitorlázni.

Bent a kampó tetejében. Előttünk a part:

Közelebbről:

És jobb oldalunkon a part, egy fókával a vízben. Ez az utolsó fóka az utunkon, mostantól nem látunk többet :(:(:(

Már horgonyoznak itt hárman, és utánunk jönnek még néhányan, de csak egy horgonyoz le, a többiek bemennek a kőfallal védett fizetős kikötő- és bójaterületre. Ma még jó helyen vagyunk itt, de holnap délutántól 180 fokot fordul a szél, és 25-30 csomós erősséget mond az előrejelzés. Akkor nem lesz jó itt lenni, mert a szél korbácsolta hullámok ezen a helyen már kellemetlenek lesznek.

16 fok a víz, csak Dénes fürdik. Este a 2005-ös King Kong filmet néztük meg.

okt.09. Provincetown (Massachusetts)

Már hajnalban megvolt a szélforduló, esik az eső. A 25-30 csomós szél és a hullámok miatt ma nem tudjuk elhagyni a hajót. Kifelé még menne, mert kivisz a szél és a hullámok, de vissza Dénes is azt mondja, hogy nem tudna visszaevezni. Felhívjuk a launch service-t (motorcsónak, ami ki-beviszi a bóján álló hajókat a partra) VHF-rádión, de még pénzért se jönnek ki a horgonyzó hajókhoz. Így maradunk egész nap a hajón, mint a többi horgonyzó hajós, és Ptown-t a vízről nézzük.

A pilgrimek kimentek annak idején a partra, de nem találtak itt semmit, így visszaszálltak a Mayflowerre, és vitorláztak tovább az öbölben. Találtak egy kedvezőbb helyet (aminek majd a Plymouth nevet adják az angliai Plymouth után) épp Provincetowntól nyugatra (a térképen jól látszik), ahol akkor csak néhány indiánkunyhó fogadta őket. A telet legtöbben a hajón töltötték, csak keveseknek jutott szállás az elhagyott házakban. Tavaszra a 102 emberből csak 50-en maradtak életben. Áprilisban a Mayflower visszament Angliába, a pilgrimek pedig kiköltöztek a partra. Sikerült megművelniük a földet, és ősszel az aratás után a wampanoag indiánokkal megünnepelték az első termést. Akkor még béke volt az őslakosok és a jövevények között. Ezt az alkalmat tekintik sokan az 1941-től törvényesen nemzeti ünnepnek nyilvánított Thanksgiving Day (hálaadás napja) ősének, amit november negyedik csütörtökén tartanak az amerikaiak, és ez még a karácsonynál is jelesebb ünnep nekik. Amikor azonban rákerestem az ünnep eredetére, ennél bonyolultabb történetre bukkantam. Itt lehet erről olvasni: Hálaadás napja.

Plymouth-ba is szerettem volna, ha elvitorlázunk, de az elkövetkezendő napok időjárás-előrejelzése alapján nem lesz jó a hely a horgonyzáshoz. Dénes utánaolvasott, sajnos túl messze van a parttól, így kihagyjuk. Itt áll egyébként a Mayflower mása.

Csináltam néhány fotót az ajtóból, közben kaptam a fotógéppel együtt egy akkora fröccsöt, hogy a gépet meg kellett tisztítanom édesvízzel, nekem meg teljesen át kellett öltöznöm. A hajónk és a többi is fel-le jár, ide-oda forgolódik a hullámokon.

Álmi kiolvasta ma Verne-től a Némó kapitányt.

okt.10. Provincetown - Onset (Massachusetts) (35 tmf)

Ma már csak 20 csomó fúj, megyünk tovább. Keresztülvitorlázunk a Cape Cod öblön. Kemény, fröccsös menet, az egész hajó ugrál a hullámokon. Álmi kint van ma végig Dénessel, ott kuporog a kokpit aljában :), én meg lent A Pendragon legendát hallgatom, és közben az ablakon át nézem a hullámokat. Ilyet csak a dőlő hajóban tudok, mert egyébként állva se látunk ki Álmival a hajóablakokon, ha normálisan áll a hajó.

8.30-14.30-ig vagyunk úton. Az utolsó 7 tmf-et motorozva tesszük meg a Cape Cod Bay-t a Buzzards Bay-jel összekötő mesterséges csatornában. Ide beérve hirtelen kisimul a víz. Micsoda megkönnyebülés a gyomornak :) Ennek a csatornának köszönheti a Cape Cod, hogy többé már nem félsziget, hanem sziget. De ez részletkérdés, nekem félsziget marad továbbra is.

Rögtön egy kicsi holdhal úszik el mellettünk.

A csatorna két oldalán bicikliút van, rengetegen tekernek ezen a szombaton. Gyönyörű az idő, igaz a szél miatt fázunk itt a vízen. Mindhárman szívesen lennénk most a tekerők között, de ha meg tényleg ott lennénk, akkor irigykedve néznénk a vízen a vitorlázókat. Hát így van ez.

Álmi ebédre kínai levest kért, ez a kedvence itt a hajón:

Onsetnél is béke van a vízen, meg se moccan a hajó a horgonyon. Kievezünk a partra, felfedezzük a települést. Tegnap egész meleg volt, 18 fok a kabinban a délnyugati szél miatt, most csak 14. A parton is fázunk a szél miatt.

okt.11. Onset (Massachusetts)

A jachtklub előtt horgonyzunk, így reggel odaevezünk, és megkérdezzük, hogy használhatjuk-e a zuhanyt és a mosodát. Mivel ennek a jachtklubnak vannak fizetős bójái, elvileg csak akkor lehetne, ha bójára állnánk. De az ügyeletes megengedi, csak ne szóljunk róla senkinek. Kapunk kulcsot a klubházhoz. Így mosunk 2 adag ruhát és véletlenül a pénztárcánkat, benne kb. 200 dollárt, Visa kártyát, Dénes jogsiját. Ezzel új értelmet nyert a pénzmosás fogalma. Tiszták, illatosak a dollárjaink. Így is lehet pénzt mosni :)

Délután egy nagyon hosszú séta a Stop&Shopba. Az utcákat járva találunk egy egész brutálra sikeredett halloweeni díszítést.

Vagy ezt a túldíszített házat:

Este a helyi pizzériában vacsorázunk, mert a mai New England Patriots - Dallas Cowboys rugby meccset élőben közvetíti a tv, és a pizzériában a nagy képernyőkön lehet nézni. Utána irány a klubház, melegzuhany, hajmosás :)

okt.12. Onset (Massachusetts)

Ma még egy adag ruhát mosunk, szárítunk, utána ebéd egy Taco Bellben, Dénesék gokártoznak, aztán még egy vásárlás a Stop&Shopban.

A boltban rengeteget vásároltunk, mert a következő helyeken nem lesz lehetőségünk. Amikor fizetni akartunk, nem fogadta el a gép a visa kártyánkat. A pénztáros többször is lehúzatta Dénessel, de nem ment. Nem volt elég készpénzünk (170 dollár helyett csak 100), így nyitottak nekünk egy új pénztárat, ahol 100 dollárig felpakoltuk a legszükségesebb dolgokat. Visszafelé beugrottunk internet miatt a Taco-ba, hogy felhívjuk a visa kártya ügyfélszolgálatot. Csak nappali ügyfélszolgálatuk van, és Európában ekkor már este 11 volt. Beugrottunk még a Dunkin Donuts-ba is, hogy kipróbáljuk, ott működik-e a kártya. Kértünk 3 fánkot, mert 3 dollárunk még volt, ki tudtuk volna fizetni, ha nem működik a kártya. Odaadtuk a visa kártyát, kétszer megpróbálta az eladó, aztán elnézést kért, hogy nem működik a kártyánk, és a cég ajándékaként odaadta a 3 fánkot :-))

Dénestől kaptam ma egy aranyos, bundás szobacsizmát, hogy ne fázzon úgy a lábam, amikor bent ücsörgünk a hajóban.

Itt Onsetben olyan a hajón, mintha a szárazföldön lennénk. Nincs billegés :) A hely egyébként csodaszép, rengeteg homokos beach-e van ennek a védett kis öbölnek, melegben igazi strandolós, homokvárépítős paradicsom. Most teljesen kihalt.

Dénes még elevez vízért. Holnap indulunk tovább, így a visa ügyet majd csak holnapután tudjuk intézni.