Svájc, 2012. június
Davos és környéke
Június 2.
Bicajtúrával ünneplünk. Feltekerünk újra a Sertig völgybe, kicsi túra a vízeséshez, ahol még mindig nem olvadt el a hó (fotógép sajnos otthon maradt). Gyönyörű az idő.
Jún. 3.
A szép idő kitart ma is, így feltúrázunk végre a Weissfluhjochhoz (2700 m), amire a nappalinkból nyílik kilátás. Egy sífelvonó üzemel itt télen, most a mormoták lakják.
Az egész körtúránk látszik a fotón. A kép jobb oldaláról indultunk, a jobb oldali fenyvesen keresztülvágtunk, majd a hófoltokon át kapaszkodtunk egyre feljebb, végül a jobb oldali csúcs alatt gyalogoltunk a kép közepéig, ahol a sífelvonó van. Innen balra mentünk tovább a fenyőhatár felett, majd be a fenyvesbe és elértük a kép bal oldalán a Schiabach szürke szurdokát. Ott lefelé, be újra a fenyvesbe, jobbra tovább a házak fölött, míg haza nem értünk. Ez is egy tökéletes nap volt rengeteg virággal, pazar kilátással, mormotákkal és 1000 m szintemelkedéssel.
Első pihenőnk, kilátás a Davosi-tóra és a Seehornra:
Enciánok:
Alpesi kökörcsinek:
Krókuszmező:
Kilátás a Dischma-völgyre, ahol Dürrbodenhez szoktunk felbicajozni:
Alpi azalea:
Felértünk 2700 m magasra:
Sok mormotával találkoztunk útközben, de félősek, elszaladnak, bebújnak a lyukaikba. A sífelvonó épülete mellett lakó mormók szerencsére kevésbé félősek:
Délután mókusetetés a Davosi-tónál:
Jún. 4.-15.
A szép hétvége után jött egy esős hét és hétvége. Ha épp nem esett, felbicajoztunk Dürrbodenhez, vagy futottunk a tó körül, vagy Dénes görsízni tanított, Álmi pedig görkorizott. És mentünk mókusokat etetni. Szerencsére 1 km-re lakunk a tótól.
Álminak még mindig tetszik a suli. Itt most épp az órát tanulja németül:
Álmi az összes plüssállatának szülinapot tartott (minden nap egy szülinap kis tortával, gyertyával, énekléssel). A Bahamákon kezdte el ezt a szokást Bukdács úron :) Most épp Vauvaut ünnepeljük...
Jún. 16.
Újabb szép hétvége virradt ránk. Feljutottunk végre a Seehornra, ahová velünk jött Feri is, egy itt dolgozó magyar ismerősünk.
Jún. 17.
Ma a Pesti családdal és Ferivel mentünk kirándulni St. Antönien völgyébe a Sulzfluhhoz.
Dénessel már jártunk itt, felmásztunk a via ferratán a Sulzfluh tetejére. A sziklafal aljából a tetejéig
1000 m szintet kellett felmásznunk a függőleges falon.
Másnap alig bírtam mozdítani a karjaimat. Fotók akkorról (6 éve már, úristen, hogy rohan az idő!):
Most a gyerekekkel csak a csónakázó tóig túráztunk fel, ahol még mindig ugyanazzal a két csónakkal, a pirossal és a sárgával lehet ingyen csónakázni, mint 6 évvel ezelőtt.
Panna és Flóri evez, anyukájuk kicsit fél, de azért élvezi ő is :)
A túra után sütögettünk, a desszertért pedig Landquartba kocsikáztunk, ahol egy eperföldön a "szedd magad" akció keretében megtömtük a bendőnket eperrel. (Ritas Erdbeeren Selbstpflücke, 500 gr = 3.30 CHF)
Jún. 18.-24.
A héten szép idő volt, sokat futottam, Dénes görsízett, 2 órás bicajtúrák délután,
napozás a Davosi-tónál. Álminak volt egy egész napos kirándulása
az osztályával (vonattal Pontresina, onnan túra a Stazersee-hez, fürdés a tengerszemben, sütögetés,
túra St. Moritz-ba, vonattal haza).
Másnap a nyelvi csoportjával sütögettek a Davosi-tónál. Dénes
egy napos bicajtúrát csinált pénteken. Feltekert az Albulapass-ra, onnan St. Moritz-ba gurult,
és visszajött a Flüelapass-on.
8.5 óra, 100 km, szintemelkedés: 2300 m.
Szombaton újra epreztünk Landquartnál. Vasárnap a múltkori csapattal túrázni indultunk
a Davos-Wiesen közti alagút mellett futó
szurdokban, de negyed útig jutottunk csak, amikor behatolt a szurdokba a mentő és a REGA mentőhelikopter,
mert előttünk egy babakocsi legurult a sebes sodrású
patakhoz, és a benne ülő egyéves kisbaba a vízbe esett. 600 métert vitte lefelé a zubogó patak,
míg fennakadt. Innen mentették ki.
Nos, senkinek nem volt kedve tovább menni, ezért máshová mentünk túrázni.
Eltúráztunk a Wiesennel szembeni viadukthoz, aztán Alvaneu-nél
sütögettünk az erdei játszótéren, a fiúk meg közben a játszótér melletti focipályán rúgták a labdát.
Jún. 25.-26.
Két napja esik. Hétvégén kiköltözünk a lakásból, és irány haza! A folytatás egyelőre a következőképpen néz ki:
augusztustól újra Svájc, pénzgyűjtés, hogy vehessünk egy 37 láb körüli hajót, amivel chartereztethetnénk vagy
a szokásos 32 láb körülit, amivel megint vitorláznánk, amíg a pénzünk, kedvünk tart.
Mindez valószínűleg megint Amerikát jelenti, mert csak ott tudunk olcsón hajót venni.