Kezdôoldal│ Rólunk│ A hajóról│ Útvonal│ Rövid hírek│ Képes útibeszámoló│ Hasznos információk│

 

 

2013. augusztus

Svájc

 

Aug. 6. Dénes visszajött a vitorlázásból Grönlandról.

Aug. 7. Magyarországon vagyok már egy jó hónapja Álmival, de most kiutaztam Déneshez egy hétre, hogy kicsit kettesben legyünk.

Aug. 13. Visszautaztam Álmiért.

Aug. 15. Jöttünk is azonnal vissza, mert itt Svájcban augusztus közepén kezdődik a suli.

Míg Dénessel kettesben voltunk, elmentünk St. Antönien völgyébe a Sulzfluhhoz via ferratazni. Itt már jártunk néhányszor. 1000 m szintet kell felmászni a függőleges falon, amire fém kapaszkodókat, lépéseket építettek. Tériszonyosoknak nem ajánlom. Ez a fal alja. Akkor hát indulás!

Majd ahhoz a tóhoz túrázunk vissza egy másik útvonalon, ami ott lent látszik:

Enyhén más állapotban, mint induláskor:

Kipihenten a csúcsfotóhoz:

Lejövetel másik útvonalon, hóban:

A tónál még Dénes megcsónakáztatott:

A következő nap bicajtúrázni mentünk. Voltak meredek emelkedők:

A mézes hét véget ért, újra együtt a család, és Álmi Monster Truck show-ra kívánkozott, ami aztán elmaradt, mert az egyik kocsi elromlott:(

Dénes minden ebédszünetben kajakozik egy órát a Davos-i tavon. A kajakot még tavaly nyáron vette Németországban. Ezzel evezett le a Dunán a Fekete-erdőből majdnem Budapestig. Most Álmi is kipróbálta, és bár Dénes nem egy dicsérős típus, Álmi evezésére azt mondta, hogy olyan, mintha az apja tudását örökölte volna (Dénes 10 évet versenyszerűen kajakozott). Álmos annyira élvezte, hogy másfél órát hagytuk kajakozni, miközben körülötte egy vitorlás verseny zajlott. Már a vitorlázásaink alatt kiderült, hogy szeret evezni, mindig elvitte a dinginket, aztán csak úgy evezgetett az öblökben, ahol épp horgonyoztunk. Versenyben Dénessel:

Utána mókuskeresésre indultunk a tó körüli erdőbe. Egyet találtunk is:

A suli elkezdődött. Álmi összefoglalta az első hetet: új tanév, új barátságok. Jól érzi magát, jól megy neki a német is, a "swiccer dücs" is.

A jó idő folytatódott, újabb túrás hétvége. Davos-ból Sertigbe bicajoztunk, és feltúráztunk a vízeséshez. Itt is már sokszor jártunk bicajjal, de Álmi inkább ezt választotta, és nem Dürrbodent. Az meredekebb.