Kezdôoldal│ Rólunk│ A hajóról│ Útvonal│ Rövid hírek│ Képes útibeszámoló│ Hasznos információk│

 

 

2013. december

Svájc

 

Az idei december melegebbre sikeredett a tavalyinál. Messze nem esett annyi hó, mint egy éve. A meleg miatt még nem szorultak ránk az őzek, cinkék, csak egy kis mókus rohangászott a házunk körül fáról fára.

Amíg a sífutó utakat és a szánkópályákat nem csinálták meg, addig a hétvégéken továbbra is túrázni mentünk. Csak egyszer vittünk fotógépet, Novai Alphoz:

Álmi újra visszaszokott a kalózhajós fürdésekre:

December közepétől hétvégenként karbantartották a sífutó utakat, így elkezdtünk újra sífutni. Kellett egy-két alkalom, míg elértük a tavalyi legjobb formánkat.

Az idei karácsonyra is találtunk egy nagy lucfenyőt. A tavalyihoz hasonlóan ez is illatos volt és terebélyes. És jól megrakodtuk ezt is díszekkel, ahogy mi szeretjük. Már 23-án feldíszítettük, így 24-én délelőtt mehettünk sífutni, Álmi pedig a jégpályára hokizni. Délután összehoztunk közösen egy ünnepi tejszínes-csokis tortát, és végre eljött a várva várt karácsony este :)

Álmi is, Dénes is már a hajózásra gondolva, egy-egy odavaló ajándékot kapott: Álmi egy vízalatti fényképezéshez is kiváló digitális gépet, Dénes pedig egy tőrt, ami kell a vízalatti vadászathoz, illetve a hajóra, ha el kell vágni gyorsan valamilyen kötelet. Álmi kapott még tőlem egy saját készítésű szólások-közmondások memóriajátékot, amiben ezidáig nem sikerült legyőznünk.

Ugyancsak a hajózásra készülve december 6-án a mikuláscsomagjainkban a sok kis édesség mellett néhány guriga papírt találtunk egy-egy fél méteres kötéldarabbal átkötve. Ez meg mi a csuda lehet??? Álmi volt a leggyorsabb, már ott is hevertek előtte kiterítve a lapok. Hegymászásnál és vitorlázásnál alkalmazott csomók fotói néztek ránk angol és magyar nevükkel együtt. Volt hozzá utasítás is a "kedves" Mikulástól. Karácsony estéjén verseny keretében össze kell mérnünk csomókötő tudásunkat. Most eljött a nagy nap, és ebben is Álmi győzött, övé lett a nyeremény :) Akkora buli volt ez a verseny :), hogy megbeszéltük, szülinapomon, ami vészesen közelgett, mindenképp megismételjük. Most csak a magyar nevüket írom ide a csomóknak, de angolul is tudnunk kellett/kell: kikötőcsomó, horgonycsomó, lobogócsomó, dupla lobogócsomó, halászcsomó, dupla halászcsomó, bulin, szorító 8-as, takácscsomó, 8-as csomó, csúszóhurok, pruszik.

December 25-e reggelére az ilyenkor itt megszokott behavazódás helyett beavarozódtunk:

A bejárati ajtót egyelőre nem tudtuk használni, mert onnan kaptuk a szelet. Amikor megpróbáltuk kinyitni, a falevelek beszáguldottak az előszobába. Dénesnek muszáj volt a konyhaablakon át kimászni, és úgy eljutni a bejárati ajtóhoz, ahonnan ellapátolta az avart. Utána ezzel a lendülettel lesétált a sífutópályára, de hamar vissza is jött. Le volt zárva a sífutó- és a turistaösvény is. A viharos szél kidöntötte a pályát jelző karókat, felépítményeket, és ágakat tört le, amik most a pályákon hevertek. Ebből délutánra szélcsend és eső lett. Ilyet még nem éltünk meg karácsonykor Svájcban a hegyekben...

Andi és Zoli este érkeztek esőben, de másnapra megjött a hó is.

Velük is eltúráztunk többek között Novai Alphoz. Kifogtuk egyik kedvenc túraidőjárásomat: havazik és mindent eltakar a köd. (A másik, amikor szakad az eső.) A szűz hóban egymást váltva tapostuk a nyomokat, volt ahol inkább fenékre ülve leszánkáztunk.

Jó buli volt: