2010. április 25. - május 25.
Bimini (Bahama-szigetek)
Talan emlekeztek meg, Marathonbol ugy jottunk el, hogy vartunk egy csomagot, amiben a sunbrella nevu anyagnak kell lennie. Ezt az anyagot hasznaljak a hajokon napvedelemre (bimini), szel ellen (sprayhood), vitorlatakaronak, stb. A csomag csak 5 hettel a feladasa utan erkezett meg, amikor mi mar itt voltunk Biminin. Attilat kertuk meg, hogy tovabbitsa. Harom het utan meg nincs itt. Amint megjon, indulunk tovabb New Providence-re, ahol a Bahamak fovarosa, Nassau talalhato.
A varakozast hasznosan es kellemesen toltottuk. Sok lazitas, neha megszakitva egy kis munkaval - ez jellemezte az elmult egy honapot. A vitorlasok kozben jottek-mentek, csak mi es egy masik hajo novesztettunk gyokeret.
A kokpit sok munkat adott. A kokpittarolok teteje, a peremek es a fedelek kenyes reszei a hajonak, eso, hullam mind befolyik a tarolokba. Horgonyon vagy kikotoben fole lehet huzni ponyvat, amit sokszor Denesnek kell tartania, de menet kozben... Par napi munkaval csak a belso, elkorhadt peremeket tudta Denes kicserelni, ill. a hianyzokat potolni. De ettol meg a vizbefolyas nem oldodott meg. Egy kb. 6 oras tartos eso utan 9 liter viz gyulik ossze a bilge-ben. A rossz hir, hogy a teljes atepitese nelkul nem tudunk rajta segiteni, erre viszont itt nincs lehetosegunk.
Az egyik beszamoloban mutattam egy kepet egy nagy vitorlasrol, valoszinuleg hurrikan aldozata lett. Mindent kiszedtek belole, viszont talaltunk bent egy vizallo, jo minosegu, retegelt lemezt, amit elhoztunk. A peremeket ebbol vagta Denes meretre, megcsiszolta, beragasztotta es lefestette. Reszlet a munkabol:
Ezt az ajtot is be kellett szerelni, mert a regi, amit valamelyik tulaj fabrikalt, csak lyuktakaronak volt hasznalhato. Rajta keresztul minden viz, ami a kokpitba kerult, befolyt a hatso taroloba.
Denes epp keszul felszerelni hatra egy napelemes ventillatort:
A bejaratnal a lepcso folotti resz teljesen el volt korhadva, ki kellett bontani, uj fakat berakni, de ugy, hogy ne folyjon be a viz.
Denes kezenel a kokpitulest keresztben teljesen ujra kellett gyartani. Javasoltam az orrkabin egyik ajtajat. (Ket ajto volt hozza.) Meretre vagas utan derult ki, hogy belul ureges, csak nehany helyen van erosites. Be kellett tomni megfelelo vastagsagu fakkal, szerencsenkre akadt ilyen a fakeszletunkben. Utana beillesztes, epoxizas.
Denes tollabol: "A belmotort is ujra teszteltem. Jarattam 15 percet, hibakat keresve. A 3 csopogest (hutoviz a pumpanal, dizel a pumpanal, dizel a szuronel) sikerult megszuntetni. A motor kezzel (kurblival) is konnyen indithato. 2-3 fordulat utan szepen elindul. Nem fustol egyaltalan. Ezek biztato jelek, de persze majd huzamosabb hasznalat utan derul ki, mennyire megbizhato. Mindenesetre megnyugtato, hogy ket mukodo motorunk is van. A Bahamakon a motor fontos. Sok a szuk atjaro a korallok kozott, es nem ritka a 3-4 csomos ar-apaly aramlas. A mi mostani horgonyzohelyunkon 2-3 csomos. Erdekes, hogy 20 csomo alatti szelben a hajo nem a szel, hanem az aramlas iranyaba fordul, es a szel oldalrol vagy hatulrol fuj. Ez azert rossz, mert ilyenkor nem szellozik olyan jol a hajo, es az egyebkent kellemes kabinunk izzasztokamrava valtozik. Katalin nyuz is folyamatosan, hogy szereljem mar fel a ventillatorokat..."
Anyak napjara beszerelte Denes a hangfalakat es a cd lejatszot, raadaskent meg egy ledes olvasolampat az orrkabinba. Almi is megkerdezte, minek orulnek a legjobban.
- Egy viragos mezonek.
- Fujj, utalok viragokat rajzolni.
Egesz delelott torte a fejet, vegul szerszamokat es cernat kert. A kincsesladajaban felhalmozott gyongyokbol es egy fel par fulbevalobol nyaklancot keszitett, amit aztan masnap, jol meglepve bennunket, visszavett: "ma mar nincs anyak napja". Cserebe reggel ebredeskor kaptam tole ket viragos mezot.
Itt van az egyik hangfal es Almi "szobafala", ahova kiragaszthatja kedvenc rajzait:
A conch-ok es a halak utan most langusztat fogott Denes, de csak egyet sikerult. Forro vizbe szokas elve beledobni. Mi ezt a brutalitast nem vallaltuk, meg ha norveg tudosok vizsgalatai szerint, olyan pici is az idegrendszeruk, hogy nem ereznek fajdalmat. A szinhust kiszedve a potrohabol, keves olajon megsutottuk, vajas piritossal befaltuk. Csak kesobb irta Attila, es csak kesobb olvastam az egyik vitorlazotol kapott, digitalizalt szakacskonyvben is, hogy 2 percig kell sutni, kulonben megkemenyedik. Tenyleg ragos lett, de meg mindig puhabb es izesebb, mint a conch. Attila irta, hogy a conch-hust kloffoljuk ki, mint a poliphust. Legkozelebb mar nagyon profik leszunk :).
Masnap egy helyi halasz jarta vegig a horgonyzo hajokat. A homokpadnal gyujtott conch-okat es langusztakat, ezeket kinalta eladasra. Kovetkezo nap jott egy ven tengeri medve, a nyolcvanas evekben korbevitorlazta a Foldet. Beszelgettunk vele a langusztakrol. Tole tudjuk, hogy julius vegeig tilos oket vadaszni. Kovetkezo languszta-lakoma elnapolva augusztusra... Gyonyoruen mutat a vagodeszkan:
Es a serpenyoben:
Kiprobaltuk az Attilatol kapott machetee-t. Lattuk az egyik helyi lakost, ahogy mezitlab felkuszik a kokuszpalmara. Alminak kenyelmesebb otlete tamadt. Dobaljuk meg lehullott, eretlen kokusszal azt, ami font van. Tizenket telitalalat utan leesett (10x en, utana 2 eroset Denes, Almi dobasai nem ertek el).
Kaloz Denes:
Masnap a machetee-vel felvagtuk a tengerparton. Eloszor szivoszallal kiszivtuk a tejet, aminek nem volt semmi ize, aztan kettevagtuk, de eretlen volt, nem volt benne kokusz. Gyakorlasnak jo volt, jol vag a szerszam, kosz Attila!
Ha mar ennyi szo esett az ennivalorol, itt egy foto picurrol, amint a helyi fahejas sutit tomi a szajaba, kozben Pupakpek nagypapatol (Istvan) kapott kis radiojan valami spanyol adot hallgat:
"Mama, te kenyeztetsz engem."
Nem idorendben haladok, ezert itt mar rovid hajjal pecazik Almos (a parton vagtam le egyik delelott az arnyekban).
- Mama, szeretnem, ha ma halat sutnel. Fogok vacsorat.
Sikerult neki ot halat kifognia. Egy nagy sasrajat is erdekelt a csali (conch-darab, amit Denes hozott a homokpadrol), de mindig raijesztettunk. Egy nagy hal meg leharapta a horgot...
Minden reggel megkerdezzuk Almit: "What did you dream?". A valasz mindig: "I don't remember." De most emlekezett az almara, es elhatarozta, hogy lerajzolja, es ir hozza tortenetet. 10 oldal elkeszult az Autos mese-bol, amikor megtudta, hogy hamarosan itt van Denes szulinapja.
- Papanak is rajzolok egy meset!
Mivel ez egy nagyon titkos dolog, reggel koran felkel, es amig nem jovok reggelit kesziteni, addig azt rajzolja. Egyebkent kiszivarogtatta, hogy Vitorlas mese a cime. Reszlet az Autos mesebol:
Minden nap gyakoroltatom vele az olvasast. A Vidam mesekbol olvassa fel a a meseket, 20 percet, amibe mar egyre tobb szoveg fer bele. Utana mindig elmondatom vele sajat szavaival.
Egyik reggel erre a latvanyra ebredtunk:
Amikor mind kimegyunk a partra, kiteszi hazorzonek Vaut es Kommandost:
Kedvenc helyunk, ahol delelottonkent tartozkodunk, altalaban Almival kettesben, mig Denes vegzi a hajos munkakat:
Vannak nyugodt napok, amikor kisimul a vizfelszin, nincs felkavarva lent a homok, es a viz ala dugva a fejunket egy teniszpalyanyi teruletet tisztan belatunk. Kisebb-nagyobb barrakudak usznak mellettunk, vadasznak az apro halakra. Egyik nap egy tuskes rajaval (stingray) is talalkoztunk. Epp arrol beszelgettunk, hogy nappal nem jonnek ide a capak. "Es a rajak?" - kerdezte Almi. Mivel ezen a parton meg nem lattunk rajat, azt mondtam, hogy azok se jonnek ide. Eltelt egy negyed ora. Almi a homokban jatszott, Denes egy fa arnyekaban borotvalkozott, en a viz alatt kutattam szep csiga- es kagylohazak utan. Egyszer csak Almi rohan a vizbe hozzam, es kialtja, hogy itt egy raja. Kijottem a vizbol, a homokban szaladva kovettuk, amig meg nem allt egy lapos, koves reszen. Bementunk a vizbe, fel a szemuveget, kozben a rajat megijeszthettuk, mert lefekudt a homokra egy lapos, kove csiszolodott halott korall melle. Masfel meterre tole leterdeltunk a vizben a homokra, fejunket a viz ala dugtuk, es csak figyeltuk, amig meg nem untuk. Egy fekete tuskes raja volt.
Delfinek is ideusztak, es jott mar tobbszor is vagy szaz, 30-40 centis halakbol allo csapat, akik annyira a part mellett usztak el, hogy a pici hullamzas sokukat kivetette a homokra, majd vissza. A siralyokat kellett csak figyelnunk. Amikor hirtelen megszolaltak rikacsolo venasszony hangjukon, es heves repkedesbe kezdtek, tudtuk, hogy ujra itt vannak a halak. Rohantunk a csapat mellett a homokan, velunk a siralyok, neha bevetodtunk a vizbe, ilyenkor kicsit beljebb usztak. Orult jo szorakozas.
Itt egy kis barrakuda. A hajonk alatt sokszor megpihen a szokasos egy meteres. Egyik nap tukorsima volt a viz, epp a hajo orra alatt pihent. Bementunk hozza Almival, de mindig eluszott, ha megkozelitettuk, es visszajott, amikor a hajo hatuljahoz usztunk. Ezt jatszottuk, amig meg nem unta, es mar nem jott vissza.
"Sziklamaszok, Eszaki-Meszko Alpok", Gabi fotoja:
Ures kagylo- es csigahazak, Bimini:
Vannak koztuk Conus-ok (kupcsigak), amik veszelyesek, ha a csiga is bent van, mert "meregtuskes nyelvuket apro, mergezett dardakent dofik elore". Tritonok, Strombus-ok (conch-ok vagy szarnyascsigak), buborekcsigak, olivacsigak, nyilas csigak. Kedvenceim a fekete-feher "racer" vagy "makosteszta" csigak, mi adtuk nekik a neveket, mert a csigas konyvben nem voltak benne. Ez egy langolo sisakcsiga:
Mellette egy ékes tulipáncsiga:
Tudja valaki, hogyan kell szep fenyesse tenni a hazakat? Csiszoltuk csiszolopapirral, szep lesz, de sok munka, es a pici feluleteket nem is tudjuk.
Minden delutan setalunk a parton. Nehany foto hazakrol, egy iskolarol, egy hurrikanbiztos romai katolikus templomrol:
Egy reggel az egyik hajorol atmotorozott hozzank a kanadai vitorlazo, hogy tolcserek vannak kialakuloban, nezzunk csak arra, amerre a conch-okat szoktuk gyujteni. Nagyon nehezen, egyet kivett Denes, mi Almival egyet se. Kicsit felhos volt az eg, szelcsend. Kerdeztuk tole, hogy mit kell ilyenkor tenni. Csak pakoljunk ossze a fedelzeten, mert ha kialakul, es ideer, akkor eros szel lesz. Egyebkent semmi mast. Figyeltuk, vegul eltunt az az egy, amit latott Denes. Szep idonk volt egesz nap. Sajnos szel nelkul, amitol felbuzdultak a szunyogok, es beozonlottek ejszakara, lakmarozni belolunk. Olyan csipeseket hagytak maguk utan, mint a marathoniak, meg egy het mulva is viszkettek. Bezzeg a Voros-tengeren. Azok nagyon szelidek voltak. Gyorsan felszereltuk a szunyoghalokat.
Egy masik alkalommal egesz ejjel lattuk a villamokat, de bennunket elkerult a vihar, viszont reggel millio, meg sosem latott, gyuru nagysagu, barna meduza lepte el a vizet es sok kiszakadt tengeri fu. Almi halomszamra vodrozte oket ki, nezegette, ahogy pulzalva usznak a vodorben.
Egyik reggel atcsonakaztunk Del-Biminire. A szigeten van egy repter, ket jachtkikoto apartmanokkal, nyaralok es lakohazak, ez utobbibol csak nagyon keves. Utkozben egy masik, szinten sosem latott meduzat lattunk, nagyobb egy tenyernel.
Talaltunk egy tanosvenyt is, 2 km volt a korut, ingyenes.
Sok, szamunkra erdekes ismerteto tablaval talalkoztunk, amiken olyan novenyek vagy allatok szerepeltek, amiket mar lattunk Floridaban, de nem tudtuk meg a nevuket sem. Itt van mindjart egy merges fa, aminek a kerge, ha megsimogatjuk, viszketest okoz. Korabban beugrottunk a helyi hajoepitomuhelybe, hogy megnezzuk miken dolgoznak, milyen fakat hasznalnak, milyen minoseget allitanak elo. A tulajjal beszelgettunk, megcsodaltuk egyik motorcsonakjat, amin epp ezt a fat hasznalta. Tole hallottunk rola eloszor.
Vagy itt egy turista fa, ami a napon leegett, hamlo boru turistarol kapta a nevet:
Vagy ez a szep tollu madar, az egyik iskola udvaran fotoztam. Korulbelul ket hetig elleptek Biminit, mindenhol lattuk oket, a fuben, a homokban, a keriteseken, aztan ahogy egyik naprol a masikra megjelentek, ugy el is tuntek. Hianyoltuk oket, mert szelid madarak voltak, nem feltek a kozelunkben. Most megtudtuk, hogy "American Redstart"-nak hivjak oket es koltozo madarak. Atutazoban voltak itt, akar csak mi.
Termeszvarak:
A megunhatatlan remeterakok:
Conch-haz maradvany, amit egy ausztral uszo epitett az 1920-as evek elejen. Conch-okat cementalt a falba, hogy azt megerositse.
Kokuszultetveny:
Mindenutt van Biminin, Marathonban is lattunk, de nem tudtuk, hogy eheto gyumolcsot noveszt nyar vegen, ill. osszel ez a fa, ami hasonloan a mangrovehoz, jol turi a sos kornyezetet, es ellenall a hurrikanoknak. Jo hir, hogy a Karib-szigeteken mindenutt megtalalhato. Keszitenek belole lekvart, es a szolohoz hasonloan bort is.
Egyebkent nem nehez kitalalni a gyumolcset latva, hogy tengeri szolonek hivjak (Sea Grape):
Nehany kep a nyaralokrol:
Mar reggeli indulasunkkor is felhos volt az eg, szemerkelt is az eso, de nap kozepere aztan megeredt. Mig a sziget egyik vegebol a masikba ertunk, vissza a csonakhoz, borig aztunk. Nagyon elveztuk, edesvizzel ugyse furodtunk mar masfel honapja, es elorelathatolag nem is fogunk egyhamar, hacsak nem egy ujabb esoben...
Amikor megerkeztunk ide masfel honapja, egy lionfish fogadott bennunket a molonal. Attila irta is, hogy milyen furcsa, mert itt nem honos. Most talaltunk egy kiirast, ami figyelmeztet, ha lionfish-t latunk, azonnal vegezzunk vele, es tudassuk az illetekesekkel, hol bukkantunk ra.
Ugyanitt lattuk, hogy a teknosoket se lehet kifogni, meg a tojasukat se lehet megenni, es a langusztakra is kiirtak a vadaszati tilalmi idoszakot:
