Kezdôoldal│ Rólunk│ A hajóról│ Útvonal│ Rövid hírek│ Képes útibeszámoló│ Vitorlázz velünk!│ Hasznos információk│

 

2008. november 01. - 06.

Kairó

 

 

november 01.

 

Sajat szervezesben utaztunk Kairoba Hurghadabol. Elozo nap elsetaltunk a kikototol 1 km-re fekvo Upper Egypt busztarsasag palyaudvarara. Megtudtuk az indulast, a jegyarat. Visszafele beugrottunk egy masik busztarsasaghoz is. Nagy elmeny volt, itt lattunk eloszor doglott patkanyt. Kettot is. Az egyik mar majdnem elfogyott, a jegypenztar elott fekudt a foldon, a masik arrebb, meg friss volt. Almit nem lehetett elszakitani toluk. "Pa-pa, ne menjunk meg, hadd nezzem meg megegyszer!"

11 korul indult a busz, 6 ora az ut, 400 km. 2800 Ft (70 egyiptomi font) volt a jegy fejenkent. Alminak nem vettunk, az olunkben utazott. Itt nincs gyerekkedvezmeny, az ulesert kell fizetni. (Visszafele veszunk neki is jegyet, mert igy szenvedes volt.) Mi vagyunk az egyetlen kulfoldiek.

Ketteszeljuk a sivatagot az elsoosztalyunak is mondhato legkondis buszban. Jobb oldalunkon a tenger, bal oldalunkon hatalmas 900-1200 meteres platok alljak utjat a homoknak. Ezen kivul nincs sok latnivalo, neha egy-egy epulo- vagy mukodo nyaraloresort, langolo homok (feltoro gaz), tevek, tamariszkusz bokrok, katonai ellenorzopontok (csak a helyiek igazolvanyait, buszjegyeket ellenoriztek). A sofor a megszokott arab zene helyett iszlam vallasi musorral indit. Ket oran at szol teljes hangerovel a mi fuleinknek kifejezetten agressziv hang. Majd egy masfel oras, szornyen idetlen arab vigjatek kovetkezik...

Almi nem unatkozik. Ket kisgyerek ul elottunk, rajzolnak Alminak, Almi nekik, egy arab srac pedig videozza oket es a rajzaikat. Feluton megallunk pihenni egy "csardanal". Almi a gyerekekkel fogocskazik. A WC-ben megkonnyebbulten mosolyog ram egy arab no. Itt nehany percre megszabadulhat az arcat takaro fatyoltol. A fatyol mogott nem az ezeregyejszaka meseiben leirt csodaszep arc rejtozik, hanem egy teljesen atlagos, sapadt, feherboru 40-es noi arc.

Mas tarsasagok buszai is megalltak pihenni:

Egyiptom lakossaga 70 millio folotti, ebbol 8 millioan elnek Kairoban a varoshataron belul, es 17 millioan osszesen a vonzaskorzetekkel egyutt... Epp csucsforgalom idejen erkezunk meg, 16 ora mult. 5 savos forgalmi dugok, oruletes dudalas, az autosok egyiptomi szokas szerint igyekeznek egyszerre ket savot elfoglalni. Nagyon egyeni a stilus, aki szereti az izgalmakat, mindenkepp bereljen itt autot, de gyalogosan is garantalt az eletreszolo elmeny.

Most is a Lonely Planetet hasznaljuk szallaskeresesre. Gyaloglunk egy km-t, elsore szokatlan a fejetlenseg, a forgalom, a tomeg, csak elve atjussunk az utca masik oldalara. A kozlekedesi lampak csak egy esetben szamitanak, amikor rendorok is allnak mellettuk, egyebkent pedig Allah vezerelje utadat. Leteznek zebrak is, de senki se lassit le vagy all meg, hogy a tomeg atmenjen rajta. Halalfelelem fog el minden atkeles elott, a hajoban ilyet meg sose ereztem. Denes gyorsan rajon a trukkre: tapadj hozza egy helyihez, es kapcsold ki a periferias latast, mert kulonben az ijedelemtol visszahokolsz, es felkenodsz egy masik autora.

Megtalaltuk az elso helyet, amit kineztunk a LP-bol. African Hostel, a varoskozpontban, de csendes utcaban. Egy 19. szazad kozepen epult, akkoriban egeszen biztosan pompas, mara lepukkant epulet 3. emeleten van. Suzanne Mubarak First Lady-nek vannak itt irodai. A bejaratnal egy agyon fekudt a galabijjas (hosszu ruhas) hazfelugyelo. Egy 3 szemelyes szobat vettunk ki furdoszobaval 100 egyiptomi fontert (4e Ft), ugy hogy Denes apukaja is itt alszik majd holnaptol, es az arban benne van a reggeli is. Tiszta az agynemu, a szagokkal sincs gondom.

Esti program kajavasarlas. Denes teljesen felhagyott az aggodalmaskodassal, hogy valami baj lesz a gyomraval, es kiprobalt volna azonnal egy utcai etkezdet. En meg nem. Talaltunk egy pekaru boltot, ahol kiirtak az arakat! Azert itt is becsaptak minket (a kulonbozo aru peksutiket egyben mertek le, es a legdragabb araval szamoltak), de meg igy is nevetsegesen keveset fizettunk, ezert hagytuk, hogy jo napjuk legyen, majd legkozelebb mar nem hagyjuk :). Talaltunk egy kis boltot is, alkudoztunk vizre, tejre, sajtra, zoldsegre. Mar tudjuk a legdragabb bolt arait, ez a maximum, amit adnank erte, tehat ebbol alkudunk. Semmire sincs kiirva az ar, es ha elore nem beszeljuk meg, akkor a viz 40 ft helyett 400 ft lesz, a helyi pici bananokat az import nagy banan araert adnak el (400 ft/kg-ert a 200 ft helyett), es igy tovabb. A szobank:

Kilatas a hostel nappalijabol:

Ilyenek az utcak. Sok lom, szemet, kis asztalok, szekek, vizipipa, kave, tea.

A szallasunkon volt internet (egy gep) es tv. Estenkent Almi beult a tv ele, a recepcios keresett neki egy mesefilmet, es egyutt neztek.

Erkezesunkkor utolso ejszakajat toltotte a hostelben ket magyar regesz, a Fajjum oazis kornyeken vegeztek asatasokat. Masnap repultek haza. Jo sztorikat meseltek. Es nehany erdekes arab etel nevet is leirtak. Parat mar ettunk, de pl. az arab modra keszult lencselevest, lecsot (saksuka) es paprikas krumplit (lakma) meg nem probaltuk ki. Denes az egyik sraccal meg elment este setalni, kiprobaltak egy-ket ennivalot, gyumolcslet (nem lett gyomorrontas).

 

november 02.

 

Este erkezik Denes apukajanak a gepe. A nagy latnivalokat majd vele nezzuk meg. Reggeli: az itteni edes kiflik, 2-2 mindenkinek, egy mackosajt, egy lekvar, 1 pohar tea. Mindez 1 pici talcan szervirozva. Tanyer nem jart melle. Kertem meg egy talcat, a recepcios furan nezett ram, de hozott. (Luxorban is hasonlo minosegu szallasunk lesz majd karacsonykor, es ott is ugyanez a modi.) Tegnap vettunk peksutiket, tejet, vajat, paradicsomot, ezekkel felturingoltuk a reggelit.

Elmentek a regeszek, mi is elindultunk nezelodni. Elsetaltunk az Opera-terig. Itt er veget az europai negyed, ahol a hostel is van, es kelet fele folytatodik Kairo iszlam negyede. Ma meg nem megyunk oda. Az europai negyedben is muszlimok laknak, csak az epultek, utak europaiak.

Kairo elso Operahaza a Szuezi-csatorna megnyito unnepsegeire, 1868-ban, alig ot honap alatt epult fel a milanoi La Scala mintajara, es teljes egeszeben fabol. Verdit kertek fel, hogy irjon a nyitounnepsegre egy operat, ez az Aida, de nem keszult el idoben, ezert egy masik operajat, a Rigolettot mutattak be. Az Operahaz 1971-ben porig egett. Most egy tobbszintes parkolohaz all a helyen. Az uj Operahaz a Gezira szigeten van, oda csak holnap jutunk el. Japan penzbol epult fel 1988-ban.

Az Opera-ternel tehat visszafordultunk, es elsetaltunk a Nilus fele, Kairo belvarosanak szivebe, a Tahrir-terre (Felszabadulas-ter). Az 1800-as evekben itt meg a Nilus arteruletehez tartozo mocsaras siksag huzodott. Iszmail pasa (1863-79) uralkodasa idejen lecsapoltatta, es egy europai varosreszt epittetett erre a helyre arnyas sugarutakkal, hatalmas parkokkal. (O volt az, aki egesz Egyiptomot modern orszagga akarta atformalni. Vasutat epittetett, megszervezte az elso allami postat, a Szuezi-csatorna megnyitasakor is o volt hatalmon. Francia epiteszeket foglalkoztatott.)

A ter egyik oldalan van a Kairoi Nemzeti Muzeum, ide csak a piramisok utan latogatunk majd el, mogotte egy varosi buszpalyaudvar, innen megy helyi jarat a repterre. Latjuk a Nilust, a felukkakat, a Gezira szigetet, rajta a Kairo tornyot. A ter korul van egy-ket luxusszalloda. Az egyikbe (Semiramis Intercontinental 5*) bemegyunk pisilni. Szo nelkul beengednek, persze csomagvizsgalat, rontgenkapu van a bejaratnal. A WC magaert beszel: hatalmas fotelek, uvegasztal, rajta izleses vazaban elo, vagott viragok, kellemes zene szol, legkondi, finom legfrissito illat. (Az utikonyv azt irja a hotelrol, hogy nepszeru a Perzsa-obol arabjai koreben.)

A ternel van a Mogamma epulet, ahol vizumot intezhet a kulfoldi. Beneztunk mi is, akartunk egy fel eves vizumot, de rengetegen voltak, mi meg nem akartuk elrontani ezt a par napot Kairoban a varakozassal, visszajarkalassal. Majd Hurghadaban megcsinaltatjuk. (Hurghadaban 2 honapot vartunk a vizumunkra, es nem lett meg...)

Ebed a Tahrir-ternel egy Pizza Hutban. Jo hely, szuperek a pizzak, Denes, Almos focit neztek a teven. Nincs lelkiismeretfurdalasom, hogy nem mindig a helyi eteleket esszuk, mert miota hajozunk, a pizza is epp olyan inyencseg a szamunkra, mint a helyi koszt. Raadasul Almi egyik kedvence, amit szo nelkul megeszik (persze ne legyen rajta semmi csipos). Es az arakkal nem tudnak becsapni, mert ott van az etlapon. A helyi etkezdekben mindig atvagnak, 30 fontert (1200 ft) eszunk, iszunk, de 100-at (4000 ft) akarnak. Meg kell oket fenyegetni, hogy rendort hivunk, attol mindig megijednek.

Eves utan vissza a szallasra. Utkozben felfedeztunk uj utcakat, vasaroltunk peksutiket, gyumolcsot, paradicsomot, vizet, tejet aztan visszamentunk sziesztazni a szobankba. Zuhanyzas, majd Almi es Denes aludtak, en elovettem a konyveinket, es osszeallitottam egy listat azokrol a helyekrol, amiket talan meg tudunk nezni harom nap alatt. A harom konyv: 1. Lonely Planet Egypt, 2. G.Timar Gyorgy-Tedeshi Maria: Egyiptomi verofeny (egy tanar hazaspar ket eve Egyiptomban, 1963-64-ben), 3. Utitars sorozat Egyiptom resze (tele van jobbnal jobb fotokkal, terkepekkel, 3D-s utcarajzokkal, rengeteg szemlelteto makettel az epuletekrol, asatasokrol).

Este mar negyen aludtunk a szobaban, Almi kapott mindenfele ajandekokat, alig lehetett lefektetni.

 

november 03.

 

Reggeli utan gyalog mentunk az iszlam negyedbe. Az Opera-ternel most nem fordultunk vissza, hanem mentunk tovabb keletre, es mar az iszlam negyedben jartunk. Koszos, lepukkant utcakon jutottunk el az Iszlam Muveszetek Muzeumahoz, ami zarva volt. Innen mar konnyen eljutottunk Kairo kozepkori varosreszehez. Az egykori varost teljesen korbezaro falbol mara csak az eszaki fal ket kapuja, es egy deli kapu, a Bab Zuvejla maradt meg. Ennel a kapunal kotottunk ki.

A hires egyiptomi gyapot:

A deli kapunal van egy mecset. Besetaltunk a kapun, es a mecsetben hivatalos belepo elleneben felmehettunk a minaretbe. Kilatas tobbek kozott a Citadellara, benn a Mohamed Ali nagymecsetre:

A mecset utan, mar a varfalon belul elindultunk megkeresni a hires kozepkori bazart a Khan el-Khalilit. Masrabijjak (faragott ablakracsok), amik elrejtik a noket a nem kivanatos ferfi szemek elol, es meg a lakas is szellozik a reseken at.

Utcareszlet, masrabijjak, emberek:

El-Ghuri (1501-16) az utolso mameluk szultan epittetett ebbe a varosreszbe egy mauzoleumot es medreszet (Koran iskolamecset). A mauzoleum ma kulturalis kozpont es szinhaz. Peldaul tancolo dervisek lepnek itt fel. Az epuletegyuttesbol kimagaslik az erdekes es szokatlan negyszogletes minaret az ot kis gombkupolaval. Szokatlan ez az epiteszeti megoldas ebben a korban, mert a mamelukokat megelozo Fatimidak korara jellemzo ez a negyszogletesseg. A mamelukok karcsu, egbenyulo, agyondiszitett, csipkezett mellvedes minareteket epitettek.

A medresze utan atjutottunk a bazarba, de nagy csalodas volt, mert eleinte semmi erdekeset nem lattunk, csak sopruket, vagy kinai piacra emlekezteto arukeszletet. Utkozben eljutottunk az el-Asraf Barszbej mecsethez, ami 1423-ban epult, tehat mamelukkori, es buszkesege az elefantcsonttal diszitett, fabol faragott szoszek (minbar). A mecset kulso fala voros es feher savokkal csikozott, figyelemfelkelto. Rossz volt a feny, nincs rola foto. Bent epp aludt egy igazhitu. Hogy meg tobb baksist adjunk, bevittek egy szarkofaghoz is, egy masik helyisegbe. De nem volt egyaltalan erdekes.

A mecset utan a bazarsor latvanyosabba valt, megjelentek a turistacsalogato portekak, amikre semmi szukseg nincsen, de azert jol jon emlekbe, ajandeknak. Granitmacskak, papiruszok, rezedenyek, ekszerek, kendok, szonyegek, hastanc-kellekek, fuszerek, a bazarsorokba beekelodve kave- es teahazak. Itt mar az arusok is eroszakosabbak. Az arujukat nem engedik megnezni, azonnal elenk allnak, es arabul, angolul, oroszul probalnak rabeszelni valamire. Aki mar jart arab bazarban az tudja, hogy megy ez. Beinvitalnak egy teara, van aki elfogadja, van aki nem, es kozben eled hordjak az uzletet. Bennunket nem erdekelt semmi komolyan, viszont ehesek voltunk. A Hussein-teren talaltunk egy padot, szemben velunk a Szajjidna el-Husszein mecset, es megettuk az utolso magyar szalamis szendvicseket.

Egy europaiasan oltozott arab jelent meg a semmibol es talcan, uveg poharakban teat kinalt penzert. Ezzel a szzokassal kesobb is talalkoztunk, pl. az europai negyedben. Az emberek kint ultek egy teren a padokon, fuben, es a kornyezo ettermek, kifozdek kikuldtek pincereiket uditokkel, teakkal. Nagyon tetszett az egesz, de velunk sajnos eroszakoskodtak, mindenaron rank akartak valamit tukmalni. Na de terjunk vissza a Husszein mecsethez. Ez a legszentebb hely Kairoban. A hagyomany szerint Mohammed profeta unokajanak, Husszeinnek a fejet orzik itt. 1870-ben epult egy 12. sz-i mecset helyen. Az utikonyvek azt irjak, hogy nem mehet be csak muszlim.

Az egyik bejarat elott valaki rank szolt, hogy nem mehetunk be, de a masik bejaratnal a fiukat megis beengedtek. En addig granatalma-italra alkudoztam a kisfiu anyukajaval. Azt hittem, hogy frissen facsart let kapok, helyette a kisfiu a pillepalckbol szorpot ontott egy vizzel teli poharba, es beledobalt nehany granatalmaszemet. Azt mondjak, Egyiptomban ne igyal mast csak palackozott vizet, es a fogadat is azzal mosd. Fogat csapvizbol mostunk, es Almi kedvenc szokasat, hogy furdes kozben issza a zuhanybol folyo vizet, se tudtuk mindig megakadalyozni, de megusztuk. Ettol a szorptol se lett szerencsere bajunk.

Meg setaltunk kicsit a bazarban, aztan atmentunk a Hussein-ter masik oldalara. Itt epult 971-ben az El-Azhar mecset, ami egyben helyt adott az arab vilag legregibb iszlam egyetemenek. Ma az egyiptomi teologiai oktatas kozpontja. Tobbszor ujjaepitettek, felujitottak. Nagyon szep mecset.

Álmos galambokra vadaszik. A nok csak olyan ruhaban mehetnek be, ami minden testreszt takar, es a hajat is el kell fedni. Sok mecsetben tudnak adni kapucnis kopenyt. (Damaszkuszban viseltunk ilyen kopenyt Denessel. Neki a terdnadragja miatt kellett.)

A mecset utan egy taxit kerestunk, amivel a Gezirara autoztunk. Gezira szigetet jelent, igy hivjak Kairo legnagyobb szigetet. Ez a sziget ellentetben a Margit-szigettel, lakoterulet. Ehesek, faradtak voltunk, eleg volt mar a zajbol, melegbol. Setaltunk, kerestunk egy etkezdet, de csak talponallot talaltunk, elelmiszerboltot se talaltunk, vegul egy cukraszdaban megpihentunk. Voltak europai sutik es arab cukros-dios-pisztacias edessegek. Ezt is, azt is kiprobaltuk. Most is csalodtunk Denessel. A Jaszai Mari-ter kozeleben van egy torok etterem. Ugyanezek az arab edessegek ott sokkal finomabbak, mint itt (a mi szajizunknek).

Visszasetaltunk a Kairo-toronyhoz (187 m magas). Kulfoldieknek europai aru belepo van, mar nem emlekszem mennyiert, de borsos volt. A kilatas karpotolt az anyagi vesztesegert. Meg a piramisok is felsejlettek.

Vannak zold teruletek is a szigeten, de nagyreszt beepitett. Van egy nagy park, aminek nyitvatartasi ideje van, de mi mar nem jutottunk be :(.

Lent a jobb oldali feher epulet az uj Operahaz, aminek az epiteset a japanok finansziroztak. Es egy ujabb sziget, Roda szigete, a Geziratol delre.

Itt vitorlaznak a tradicionalis nilusi hajok, a felukkak:

Egy francia epitesz tervei alapjan keszult a hid az oroszlanokkal Iszmail pasa keresere.

A hidon visszasetaltunk a Tahrir-terre, onnan egy kozeli, kellemes, nyugodt terre, es a terrol nyilo egyik utcaban leultunk a sok kitett asztal egyike melle enni. Szamos turista evett mar korulottunk. Nem volt etlap, ramutogattunk az etelekre. Amig kihoztak, elhajtottak mellettunk egy birkanyajat. Annyira abszurd volt, kepzeljetek el ugyanezt Pest belvarosaban... Mar nem emlekszem miket ettunk, de nem lett toluk semmi bajunk.

 

november 04.

 

Reggel taxiba ultunk, messze mentunk, el a Citadellahoz az iszlam negyedbe. 1176-ban epittette Szaladdin szultan (Szalah ad-Din, 1171-1250 uralkodott), akinek nevevel es a keresztes hadak elleni gyozelmeivel mar Damaszkuszban is, Jeruzsalemben is talalkoztunk. (Ajanlom Graham Shelby: Sotet lovagok c. es Hiu lovagok c. regenyeit.) A Citadellaban volt 1849-ig (Mohamed Ali halalaig) az osszes egyiptomi uralkodo szekhelye.

A Mohamed Ali-mecset, ami a fellegvarba epult, azert kulonleges Egyiptomban, mert az isztambuli mecsetek mintajara epult. Mohamed Ali alban szarmazasu, a torok szultan kuldte Egyiptomba egy 300 fos alban sereg vezerekent, de nagyon ravasz es jo taktikus leven szepen kijatszotta egymas ellen az ottani mameluk bejeket, es az osszessel, szam szerint 479-cel vegzett egy a fellegvarban adott vacsora utan. III. Szelim szultan vegul kinevezte Egyiptom helytartojanak, egyiptomi alkiralynak.

A parizsi Concorde-teren felallitott 23 m magas, tobb mint 220 tonnas rozsaszin marvanybol keszult obeliszk II. Ramszesz korabol (ie.1290) szarmazik. Sokan tevesen azt hiszik, hogy Napoleon vitte haza egyiptomi hadjaratabol. Napoleon mar halott volt (1821-ben halt meg), amikor Mohamed Ali 1829-ben X. Karoly francia kiralynak ajandekozta az obeliszket, amit az ot koveto Lajos Fulop, a "polgarkiraly" allittatott fel a teren. Cserebe az obeliszkert a franciak egy oramuvet kuldtek Ali pasanak.

Almi lefotozta a kis koszos zoknijait:

Kilatas a fellegvarbol:

Igen csak egyhanguak a szinek. Lent kilatas a fellegvarbol, atlatunk a piramisokig:

Lenyugozoek.

A Citadellabol kisetaltunk, es az elobb lefotozott mecsetek, hazak kozott mentunk tovabb, bele a muszlim vilag surujebe, a turistak altal mar nem latogatott negyedekbe. Erdekes, hogy itt senki se zaklatott bennunket baksisert. Az utcakra kipakolt zoldseg- es gyumolcs standokon mindennek kitettek az arat, arabul termeszetesen, de mi mar Libanonban megtanultuk az arab szamokat. Minden hihetetlenul olcso (100 ft alatt van mindennek kiloja) es szep, csak ellepik a legyek.

A piros csikos festesnek koszonhetoen egyetlen legy sincs a husokon. Nem tudtuk kideriteni milyen szer.

Amikor eloszor lattunk arab szamokat meg Libanonban, meglepodtunk Denessel, hogy mennyire nem hasonlitanak a mi arab szamirasunkra. Nem csoda. Az indiai szamjegyekbol szarmaznak a nyugati arab- es a keleti arab szamjegyek. Mi europaiak az elobbibol alakitottuk ki szamjegyeinket (csak a 16. szazadra lettek olyanok, mint a mai), mig az arab orszagok az utobbibol. Tehat mindketto arab szamiras, de egyik nyugati, masik keleti, es mint latjatok egyaltalan nem hasonlitanak, kiveve az 1 es 9.

Ibn-Tulun mecset. Kulonlegessegge a kulso csigalepcsos, szogletes minaret. Ahmad ibn Tulun 868-ban lett Egyiptom helytartoja, magahoz ragadta a hatalmat, utodai, a Tulunidak Palesztinat es Sziriat is meghoditottak. O epittette a mecsetet.

Az iszlam negyedbol metroval jutottunk el a kopt keresztenyek negyedebe. A metron van kulon noi kocsi, hasonloan a japan metrohoz. A peronon jelzik, hol all majd meg ez a kocsi. Utazhatnak a tobbi kocsiban is, de ebbe az egybe csak a nok szallhatnak. A jegypenztarak elott (nem csak itt, hanem barhol Egyiptomban) nem sorbanallas van, hanem ahanyan az ablakhoz fernek, annyian nyujtjak be a penzt es mondjak hova kerik a jegyet. A jegyarus szo nelkul szedi el a penzeket, es nyomja mindenkinek a kezebe a jegyeket. Ez az ember megdolgozik a penzeert. Denesre sokaig vartunk. O egy nagyon udvarias, nem egy tolongo, masik ele vago tipus. De vegul megelegelte, hogy mindenki elemaszik. Szettarta a karjait, a tomeg fole magasodott es elfoglalta az egesz ablakot. Sikerult jegyeket szereznie :).

A kopt negyed templomait, kapolnait bejartuk, fotok nem keszultek. Szerintem erdemes ellatogatni ide, ha van ra ido, mert resze Egyiptom es a keresztenyseg kulturajanak. A piramisok, a Kairoi Nemzeti Muzeum, a kora kereszteny legendak szent helyei, az iszlam epiteszeti alkotasok, az europai negyed igy egyutt resze Kairo tortenelmenek, es igy egyutt teszi Kairot egy sokoldalu fovarossa.

 

november 05.

 

Utolso napunkra hagytuk a piramisokat es a muzeumot. Taxiba ultunk, kb. 800 Ft-ert vitt el 4unket a piramisokhoz. Sokan ugy jonnek innen vissza, hogy semmi kulonos, azt kaptak, amit az utikonyvek irnak, es a kepek mutatnak, masokat lenyugoz, jobb, mint amire szamitottak. Mi ezek koze tartozunk. Fantasztikus. (CSak ne lenne annyi latogato. Es ne akarna mindenki baksist.)

A piramisok utan visszataxiztunk (olcsobban) a Tahrir-terre, es beultunk a Pizza Hutba ebedelni, pihenni. Aztan atvagtunk a teren, elve megusztuk, es besetaltunk a Kairoi Nemzeti Muzeumba. Felvaltva vigyaztunk Almira, akit nem igazan erdekeltek a faraoszobrok, a szfinxek se, mert nem lehetett rajuk ulni. Csak az allatmumiak tetszettek neki. Az embermumiakhoz kulon belepo kellett, de idonk mar arra se volt, hogy Tutankamon halotti kamrajaban talalt osszes kiallitott targyat megnezzuk. Sok helyen csak atszaladtunk. Ide meg vissza kell egyszer jonni.

 

november 06.

 

Del korul ment a buszunk Hurghadaba, Upper Egypt, de most egy alacsonyabb kategoriaju busz, olcsobban. Alminak most is volt gyerektarsasaga, ujabb rajzok es edessegek csereltek gazdat. A 6 ora helyett 8 oras lett az ut. Rejtely, hogy miert nem kapcsoljak be sotetben a lampakat az autok, buszok. Vanszorgunk lampafeny nelkul, csak akkor kapcsoljak be, ha eszreveszik, hogy egy masik jarmu jon szembol... Ki erti ezt? En nem.