január 14. Port Ghalib - Ernesto reef (15 tmf)

Reggel 8-kor Denest atment a kikotokapitanysagra, kifizette a kikotodijat (15 $/nap), vizet, a 40 $ kotelezo ugynoki dijat, es kijelentkezett. Az utleveleinket odaadta, ezekkel a kozeli repterre ment egy ugyintezo, ebbe pecseteltek, hogy elhagyjuk az orszagot, es mar elvileg nem is horgonyozhatunk, de a partra menni egyenesen tilos. A legrovidebb idon belul el kell hagyni az orszagot. 10-kor atmotoroztunk, a kapitanysag partfalahoz kotottunk, ami nagyon sz hely, egyikunk folyamatosan kint allt, es tartotta el a hajot, hiaba voltak a pufferek, felcsusztak a hullamzasban a stegre.

Jottek az emberek, egyiknek kellett egy lista, hogy milyen navigacios eszkozok vannak a hajon, tipusszammal egyutt. Egy masik bejott, es szetnezett. A harmadik azert jott, mert Denes ugy hagyja el az orszagot, hogy meg mindig nem jott meg Hurghadaba a vizuma (mar ket honapja varjuk). Ezert 180 egyiptomi fontot (7200 Ft) kell bunteteskent fizetni. O megerti a problemankat, de a torveny az torveny. Maradjunk meg Egyiptomban, amig meg nem jon a visa, es csak utana menjunk el. Ez volt a valasza.

Egy negyedik szemely 12-kor visszahozta az utlevelunket, es mehettunk. Most lathattuk, hogy mit csinal az a sok ember, akiket mindig egy kupacban lattunk.

Jo elindulni, meg akkor is, ha K-i 17 csomos szel fuj. Elejen szembeszelben kellett kijutnunk a kikotobol, vigyazva a korallzatonyokra. Utolso pillantasok a kellemes nyaraloresortra, es a zatonyra futott vitorlasra, aztan koncentralni kellett a kijutasra. Le-fol mozgott a hajo, jottek a nagy adag fedelzetmoso froccsok. Teljes vitorlazattal szoritottuk a szelet, ahogy csak birtuk.

Harom ora korul csendesedik a szel. 17-re mooringkotelen Marsa Abu Dabbabnal az Ernesto reefnel. Ekkorra mar lecsendesedett 10 csomora a szel. Marsa Abu Dabbab arrol nevezetes buvarkorokben, hogy el itt egy utolso mohikan, egy dugong (tengeri tehen). Mi nem lattuk, de vitorlazas kozben elolvastuk a tengeri tehenekrol szolo fejezetet az Elet a tengerben c. Farkas Henrik konyvben.

Ez a reef is a nyilt vizen van, es a hosszan elnyulo zatony elott, ahova mi horgonyoztunk, van egy pici, a vizbol csaknem kiallo, kulonallo zatony. Na errol tudtunk a konyv alapjan, de megis sokkolo volt, amikor korbekerultuk, hogy egy mooringkotelet megkeressunk. Hogy ne tegyek a hajosok tonkre a horgonnyal a korallt, sok helyen kitettek mooringkoteleket. Itt is volt ketto. Mar szurkult, meg epp idoben erkeztunk, kulonben vitorlazhattunk volna tovabb. Nem jo a hely, eros a hullamzas, rossz ejszaka.

január 15. - 16. Ernesto reef - Delfin reef (95 tmf)

8.30-kor indulas. 12 csomos K-i szel, ami kesobb EK-iesedik. A tegnapi es a mai K-i szelunk az idojaraselorejelzes szerint E, ENy-i volt. Es a szelerok se stimmeltek...

Alattomos hullamok, delfineket fotozunk. Gyengul a szel, 2.5-3 csomoval vanszorgunk. Ez az ember setatempoja. Nagyvitorlat kikotjuk, hogy ne csapkodjon. Ebed: magyar tescokolbasz + egyiptomi krumpli + szegedi pirospaprika = paprikas krumpli. A kuktaban ez par perc. A hagymat most a kolbaszban rejlo fuszerek potoltak, igy gyorsabb volt elkesziteni, es alig van kulonbseg.

Delutanra kellemes erossegu szel kezd fujni, a szelkormany igy mar tud kormanyozni, jo dolgunk van, olvassuk az Elet a tengerben-t.

Besotetedett. Paco de Luciat hallgatok. A masodik album utan mar eleg volt, Abba-ra valtok. "Vegre mar nem ez a Paco de Unalom!" - kiabalja tul Denes a zenet. Egy ora Abba-disco a fedelzeten. Utana kezdodik az esti muszak. Egymast valtogatjuk.

Ejszaka 16-18 csomos Ny-i szel fuj, levesszuk a nagyvitorlat, csak az orrvitorla viszi a hajot. Igy is 5.5 csomoval megyunk (10 km/h). Gyonyoru az eg, sokaig latjuk az Oriont. Ahogy a vizen siklunk, a hajo ket oldalan vilagit a viz a planktonoktol. Ez is gyonyoru. A tengeren ezek az ejszaka szepsegei, ha kellemes szel fuj es jo iranybol.

Hajnalban gyenge E-i szel fuj, reggelre ujra jo szelet kapunk, 4.5 csomoval haladunk. 10-re a Delfin reef bejaratahoz erunk, ami megint csak a nyilt vizen van. A korallok egy lagunat zarnak itt be, ami allitolag teli lesz delfinekkel.

A pilot konyv szerinti bejarat elott 13 m-es vizmelysegben gyorsan lehorgonyzunk, Denes beugrik a vizbe, es uszva nezi meg a bejaratot. A konyvnek nem tudtuk elhinni, a szemunk csaloka, ugy tunt mintha a bejarati resz is korallzatony lenne. De nem, van egy keskeny atjaro. Fel a horgonyt, keresztul az atjaron, bent is kerulgetni kell a korallfejeket, aztan lehorgonyzunk. (A Red Sea Pilot jol adta meg a szuk bejarat koordinatajat.) Szep hely. Korulolel a zatony, van egy-ket keskeny atjaro. Meg soha nem horgonyoztunk ilyen helyen. Es mar jonnek is a delfinek, jatszanak, ide-oda uszkalnak nagy csapatokban. A lagunan kivul van ket buvarhajo, de messze vannak tolunk. Mienk az egesz laguna.

Denes most uszik vissza az egyik koralltombtol (a hajonk jobb oldalan). Ugyanazokat a halakat talaljuk itt is, mint mashol, de valami miatt itt hihetetlen meretuek. Oriasiak a pillangohalak, nagyon sok oriasi Napoleon hal van. Jo hely. Orulunk, hogy itt megalltunk. Holnap 250 tmf-nek nezunk elebe, jol esik ezen a szep helyen a piheno.

Felhos naplemente egy masik zatonnyal, a hajonk bal oldalan.

január 17. - 19. Samadai reef (Delfin-laguna) - Marsa Inkeifal (Szudan) (250 tmf)

Ejjel 15 csomos E-ENy-i szel fujt. Reggelre sajnos lecsokkent 10 csomora. 9.30-kor indulunk, a szembol suto nap miatt nem latjuk jol a zatonyokat es a kijaratot, de a GPS-ben elmentettuk tegnap a bejovetelt, most csak ezt kovetjuk kifele.

A gyenge szel es az ejszakarol megmaradt nagy hullamok miatt kitamasztott orr- es nagyvitorlaval pillangozunk. Ha nincsenek kitamasztva, akkor idegtepoen csapkodnak, oltari a hangzavar.

Semmi nem tortenik nap kozben. Bikinis ido van, mivel gyenge a szel. Tegnap a lagunaban rizst foztem mara. Ma ebedre osszekevertuk egy Uncle Ben's Marokkoi safranyos szosszal, csirkehus hianyaban halkonzervvel, es finom lett. Olvasunk, pl. Regos Janos Tengerokologia c. jegyzetet. Meg egyetemista korunkban jartam a Tengerokologia specijere. En voltam a leglelkesebb hallgato, mivel a fel ev alatt 3-4 alkalmat leszamitva csak en es o voltunk a teremben. Ezert jutalombol lefenymasolta nekem a jegyzetet, mind a 285 oldalt. (Denes is eljott ketszer.)

17.10-kor nezzuk ahogy a nap lemegy a hegyek moge. 15 csomos a szel, E-EK-i, meg mindig hatszel nekunk. 5 csomoval (9 km/h) kocogunk. Reggel ota 31 tmf-et tettunk meg. Kb. 4 csomo az atlagsebessegunk. Allandoan ezt szamolgatjuk, es probaljuk kikalkulalni, hogy mikor erkezunk meg.

Besotetedett, es mi levettuk a kitamasztott nagyvitorlat, hogy ha ejszaka beerosodne a szel, ne akkor kelljen. Csak kenyelmi szempontbol. Szelkormany viszi a hajot. Megkezdjuk az orseget 2 oras valtasokkal.

Egyik cserenel Denes delfineket vesz eszre a sotetben. A hajonk mellett, alatt usznak, millio plankton vilagitja meg oket, olyanok igy a delfinek, mint az ustokosok.

Lattam orsegben hajofenyeket is, lehorgonyzott halaszhajok lehettek. Hajnali 3-kor ujra en kovetkeztem, de ekkorra mar annyira felerosodott a szel es megnottek a hullamok, hogy neha 8 csomo folott repult a hajo. Kertem Denest, hogy maradjon, mert lehet, hogy fockra kell valtani (genua van csak fent). Vegul csak a kitamasztasra hasznalt spibummot szedtuk le. 22 csomos a szel, 25-os befujasokkal. A megnovekedett hullamok mindig kiforditjak a hajot, de a szelkormany ugyesen kormanyoz. Eleg ijesztoek a hullamok, de a Szuezi-obol ota tudom, hogy csak hozza kell szokni. Ott vitorlaztunk eddig a legnagyobb hullamokban. Ha rajuk neztem, olyan erzes fogott el, mint a hullamvasutban. De egy ido utan elmult ez az erzes, mar nem kavarta fel a gyomromat. Almi viszont nagyon elvezi, olyan neki, mintha egesz nap egy vidamparkban lenne.

Nem csendesedett a szel, maradt egesz nap ilyen, a hullamok pedig novekedtek. Remeltuk, hogy elerunk meg vilagosban egy horgonyzohelyet, ezert Denes atvette a kormanyzast, o nem csalinkazik annyit, mint a szelkormany. De delutan 2-kor egyertelmuve valt, hogy nem erjuk el a helyet. Nem kell rohanni, most csereljuk le a genuat fockra, igy kenyelmesebb a menet. Ezzel is majdnem ugyanugy szaguldunk. Kiprobaltuk, hogy a vitorlacserenel is a szelkormany kormanyoz. Eddig mindig en kormanyoztam, Denes meg leszedte kozben a vitorlat. Most megneztuk milyen igy. Mukodik a dolog jol. 25 csomos mar a szel 27-es befujasokkal.

Az estet es az ejszakat vegig bent toltjuk a kabinban, betesszuk az ajtot is, mert a kokpitba becsapnak a hullamok. Denes az orrkabinban, en a foldon a polifomra tett agyszivacson. Magamra vallaltam a teljes orseget, mert, ha meg erosebb lenne a szel, ha a szelkormany tonkremenne, akkor jo, ha o friss.

15-30 percenkent kimaszok, ellenorzom a GPS-t, a szelet es a hajoforgalmat (ami nincs). Valtozatlan minden. 5-6 csomoval megyunk, a hullamok gyakran megtolnak, olyankor 7.8-ra gyorsulunk. A szelkormanyt a hullamok kiteritik, hatalmas fordulasokat ad elo, a hullamok nekunk csapodnak, felcsapodnak, es ez bentrol meg ijesztobben hat. Mas hajosok is irtak, hogy a hangokkal volt a legtobb bajuk. Bent minden hang felerosodik, az edenyek csorompolnek, a rosszul elpakolt dolgok csuszkalnak, a zacskok zorognek, es kintrol jonnek a csattanasok.

Szaguldunk, elkepeszto nezni a hullamhegyeket es volgyeket. Es ez meg nem vihar, csak eros szel. Csak Bf. 6, neha Bf. 7.

Reggel is valtozatlanul fuj 25 csomoval az E-EK-i szel. Kipihentek vagyunk, kulonosen Denes, de nekem sincs semmi masnapossag erzesem. Egy-egy hullamos obolben toltott ejszaka utan sokkal rosszabbul voltam. Mar Szudan vizein hasitunk, es ma mar biztos, hogy horgonyzunk egy szep obolben (Marsa Inkefail), a pilot konyv szerint. Az obolhoz zatonyok kerulgetesevel jutunk, itt mar szembe kell fordulni a szellel, de a parthoz kozel csendesedik a hullamzas, es kellemesebb a vitorlazas. Meg 2 ora szembeszelben, aztan bejutunk a pici obolbe. Szudani halaszok integetnek, a taj olyan, mint Egyiptomban. Felsivatag mogotte pedig hatalmas hegylancok. Szep. 14.30-kor lehorgonyozva. 250 tmf 53 ora alatt. Nalunk ez nagyon jo teljesitmenynek szamit. Es ez volt eddig eletunk leghosszabb megallas nelkuli vitorlazasa. Jo, hogy megerkeztunk.

Ez egy sziget az oblunkhoz kozel, es fak is vannak a bal szelen.