Dubrovnik - Kolocep sziget – Cavtat
2008. április 18-23.
(Minden oldalunkon, ha homályos a fotó, akkor zoomoljatok ki kicsit, mert úgy adja az általam tervezett valódi nézetet.)
Tegnap megkaptuk a DHL-tol a csomagot, igy mar nincs miert maradnunk a kikotoben. Viszont valtozatlanul fuj az eros SE szel (erre mennenk, tehat szembol kapnank) es nagyok a hullamok. Nem jutnank el Cavtatba vilagosban. Ezert kineztuk magunknak a par merfoldre fekvo Kolocep szigetet, ahol ilyen idoben van jo horgonyzohely.
Utolso bevasarlas esoben, rendrakas a hajon, kijelentkezes, delig meg internetezes, viztartalyok feltoltese, es du. kettokor elindulunk a kozeli szigetre. Masfel ora alatt ott is vagyunk.
Ujra atmotoroztunk a Franjo hid alatt, aminek a kozeleben egy oriasi utasszallitoval talalkoztunk. Kierve a folyorol a tengerre, felhuztuk a fockot (kisebbik orrvitorla), es haromnegyed szelben, kellemetlenul dulongelve szaguldottunk a sziget fele. Almi kozben aludt, de felebredt, mert egy konyv raesett. A sziget takarasaban nyugodtabb lett a tenger, bent az obolben pedig nem is ereztunk semmit a kinti hullamzasbol. Itt vagyunk ujra egy szep obolben, horgonyon, mennyi felfedeznivalo! Es a levego illatozik a parti bokrok, akacok, narancs- es mandarinfak viragaitol. Is-te-niii!!! A hajo belsejebe is befeszkelte magat, jobb mint a bolti legfrissitok, teljesen elnyomja a benti diesel szagot.
Kolocep egy apro sziget, ket pici telepules van rajta, Gornje Celo es Dornje Celo. D. Celo obleben lehet horgonyozni, komp is jon ide Dubrovnikbol naponta 4-szer. Mellettunk megy el, nem zavar minket (mi lehet, hogy zavarjuk ot), Almi szereti nezni, ahogy jon-megy.
A terkepen latszik a sok turaosveny, de ezeket holnapra hagyjuk, mert a mai ido pocsek. Egesz delelott esett. A ruhakat kiteregettem az egyik esoszunetben. Igen, ezek meg mindig a kikotoben beaztatott szines ruhak, most varjak a jo idot. Kint a hullamzas, a szelero es a szelirany valtozatlan, azaz eros es szembol fuj.
Delutanra jobb lett az ido. Az optimisttel kicsonakaztunk a partra.
A szigeten nincsenek szemelyautok csak nehany minitraktor, robogo es szamar. Rengeteg uj hazat epitenek, es sok regi, romos templom van, a terkepen tizenkettot szamoltunk meg. Ket templomot meg is talaltunk beloluk. Elsetaltunk a sziklas nudista strandra, ahol Almi fel oran at (csak eddig hagytuk) fel-ala rohangalt az osvenyen, es varta, hogy a sziklaknak csapodo hullamok ot is lefrocskoljek.
Felhivjuk a nagyszuloket par percre.
Ez egy nagyon kellemes nap volt, amire majd visszagondolhatunk feltoltodni. Szep volt az erdo a sok tavaszi viraggal, a tengerparti osvenyrol jol latszottak a szomszedos szigetek, talaltunk egy partszakaszt meredeken leszakado sziklafalakkal, neztuk a tarajos hullamokat. Lattunk egy hatalmas ejszakai lepket, amint egy fuszalon aludt (ilyet Zuljanaban is talaltunk, de az egy ajtosarokban szunyokalt), viragba borult narancs- es mandarinfakat, amiken erett gyumolcsok logtak. Egyszeru tura volt ide-oda a szigeten, tokeletes csaladi vasarnap a szabadban.
Denes irta: "Ma Katalin ellenkezese ellenere koran keltunk, es a 6.45-os komppal elmentunk Dubrovnikba. Vegre szep idoben is megnezhettuk ezt a gyonyoru varost. Vegigjartuk a varfalat, ahol teljesen korbe lehet setalni. Jo hosszu, 4 km. A Tengereszeti Muzeumot is megneztuk, de nem tul erdekes (a monacoihoz kepest), a varos viszont annyira gyonyoru, hogy erdemes volt ujra visszajonni. Egesz nap setalgattunk, nezelodtunk, es az esti hajoval visszamentunk Kolocepre."
Menjunk vagy maradjunk? Mar megint esik az eso. Kint gyenge szembeszel es kellemetlen hullamzas var rank. Holnap viszont mar eros szembeszel lesz ujra. Aztan atfordul a szel SE-rol NW-re. Menni kene. De csak motorozva jutnank el Cavtatba. 4 ora motorozas, brrr... Jo, akkor a tegnap vett szep marhahusszeleteket megsutom.¨
A koretet mar az uj oblunkben, Cavtatban keszitettem el. Negy oras berreges es idegesito dulongeles utan jo ujra hullamoktol vedett obolben horgonyozni. Dubrovnik ovarosat, eros varfalait, erodeit magunk mogott hagytuk. Lassan Horvatorszagot is.
Cavtatnak ket melyen benyulo oble van. Az egyikben van a vamkikoto, mi a masikat valasztottuk. Itt mar harom hajo horgonyzott, bealltunk negyediknek. Kellemes obol, konnyu volt kicsonakazni a partra. A parton mindenfele munkagep sorakozott, betonkevero, markolo, stb... Folyt az epitkezes Almi nagy oromere. Epp betonoztak.
Ez a masik obol a vamhivatallal:
Cavtatrol azt irja az utikonyvunk, hogy a montenegroi szerbek 91’ szeptemberetol 13 honapon at megszallas alatt tartottak, keves kivetellel minden epuletet lebombaztak vagy felegettek. Szerencsere a parti epuletek, templomok, palmafak megusztak.
A ket oblot elvalaszto felsziget partjan kellemes erdei osveny vezet egyik obolbol a masikba. Ma reggel ezt az utat valasztjuk. Kint boklaszunk megint, vasarolunk, internetezunk. Delutan ujra kimegyunk setalni. Este pakolas, holnap nagy ut all elottunk, indulunk Albaniaba. Feszultek vagyunk, bar ezt most nem is erezzuk egymason. Ez lesz Almival az elso nonstop vitorlazasunk. Ha minden jol megy, holnaputan penteken mar Durresben zuhanyzunk. Bucsuzunk szep Horvatorszag, es lassan toled is Adria!