Kezdôoldal Rólunk A hajóról Útvonal Rövid hírek Képes útibeszámoló Vitorlázz velünk! Hasznos információk

2008. szeptember 21. - 22.

Városnézés: Haifa - Tiberias

szept.21. vasárnap, Haifa

Ma vasárnap van, de Izraelben ez munkanap. Van egy buszmeg a kikötőtől 400 méterre, menetrend itt sincs. Álmi egy elszáradt pálmalevéllel söpri a poros utat. Jön egy autó, lestoppoljuk. Egy pecás most megy haza, és annyira kedves, hogy bevisz egész a központba. Az ultramodern épületnél tesz ki, a közelben van a metró is. Itt az egyik végállomás, a másik a Karmel-hegy tetején. Ez az egyetlen metróvonal. (Monaco jutott az eszünkbe rögtön, ott is felmetróztunk a tengerpartról.)

Valami ilyen alakú templomot vártunk június közepén Krisztáékkal Sifnos szigetén (Vathi-öböl), mint ezé az ultramodern épületé, persze sokkal, de sokkal kisebbet. A pecás azt mondta, ez a kereskedelmi kikötő irodaépülete. A fehér pöttynél jelentkeztünk be csütörtökön az országba. A sárga pöttynél töltöttük első éjszakánkat, és jobbra folytattuk utunkat másnap, be a halász- és jachtkikötőbe (nincs rajta a fotón).

Sorra járjuk a bankokat, mert egyiknek az automatája se fogadja el a Maestro és MasterCard kártyáinkat. Végre valaki visszaküld minket az ultramodern épülethez, egyik oldalában van egy bank, és a kinti automata mindkét kártyát elfogadja!!!

Péksütik! Igazi magyaros péksütik! Szíriában, Libanonban nem találkoztunk velük, Dénessel nem is bántuk, de Álmi nem eszi meg az arab (török) édességeket. A pici, látszatra kakaós kiflik datolyalekvárral vannak töltve, de így is finomak. És mézes puszedlit is találtunk a boltban! Jók újra ezek a megszokott, otthoni, édes ízek.

-

-

Újabb ország, újabb rendszám. A kis kék táblán a héber alatt ott az arab írás is. Felvitt a metró a Karmel-hegyre. Rendezett, tiszta utcák, szép villák, állatkert, sok-sok játszótér és Haifa legnagyobb látványossága a Bahai-szentély a Perzsa-kerttel. Otthonosan éreztük magunkat, mintha csak Budán a János-hegy aljában sétálnánk.

A szentély és a kert a Karmel-hegy oldalában a tengerről fotózva

A szentély és a kert a fenti bejáratból fotózva

Részlet Koncsek László Bibliai földeken c. 1961-es könyvéből (Világjárók sorozat)

Lesétáltunk a hegyről, mögöttem már látszik a tenger. A városban mindenütt festett dinoszaurusz szobrok vidítják fel az utcák, terek hangulatát, mint 2005-ben, és még most is sok helyen, a festett macik Svájcot. (Okt. 2-dikán újra Haifa-ba megyünk, és a tudományok múzeumában látunk majd dino csontvázakat.)

Fáradtak és éhesek voltunk a sok sétától, beültünk közel az arab negyedhez, egy kis étkezdébe. Először ettünk hummuszt (csicseriborsóból, szezámmagból, píniából), ezt kértük a darált bárányhúshoz. Dénesnek ízlett, nekem csak a hús. Később sok helyen kipróbáltuk a hummuszt, de a zsidó ismerőseinkkel egyet kell értsünk: az arabok nem csinálják olyan jól, mint a zsidók.

A Bahai-szentélynél találkoztunk egy izraelben élő magyar idegenvezetővel, tőle tudtuk meg, hogy szeptember végétől október végéig minden héten valamilyen zsidó ünnep lesz. Ez Európában nem lenne gond, sőt mindenki boldog lenne, hogy utazhat, kirándulhat. Izraelben ilyenkor leáll a közlekedés, nem mennek buszok, és az autók sem mehetnek bizonyos ünnepekkor. Ezzel a mi sorsunk is megpecsételődött. Komoly tervezés következett. Figyelnünk kellett arra is, hogy a péntek du kezdődő és szombat este véget érő sabbath miatt leáll a közlekedés. Egy hetünk van, aztán 3 nap egymás után ünnepnap, a zsidó újév.

Átgondoltuk a lehetőségeket, éljen! holnap indulunk egy egyhetes körútra. Útiterv: Tiberias és a tó környéke, Holt-tenger és környéke, Jeruzsálem. Térkép Jó útikönyvet nem találtunk Izraelről a közösen beszélt nyelvünkön (angol), de bíztunk Koncsek László könyvében és a Tourist Office-okban.

Csak néhány szembetűnő érdekesség: mindenki megáll a zebránál, ha látják, hogy gyalogos közeledik. Annyira jóleső érzés. Utoljára Cipruson volt ilyen...
Itt a lányoknak is kötelező a katonai szolgálat. A szolgálati időszak alatt a férfiak és nők katonaruhában közlekednek, fegyverrel a vállukon. Nekünk annyira szokatlan volt a látványuk, hogy mindig megbámultuk őket. Egyébként nemcsak ők viselhetnek fegyvert, hanem azok is, akik olyan helyen laknak, vagy a munkájuk miatt olyan helyre utazgatnak, ahol felmerülhet bármilyen összetűzés az arab lakossággal. Ismerőseink mondták, hogy egy pillanat alatt megváltozhat a helyzet. A béke csak látszólagos.
Az összes busz- és vasúti pu-on ellenőrzik a csomagokat (kinyitják és felületesen átturkálják), és röntgenkapukon keresztül jutunk be. Hogy mennyire hatékony ez, mutatja, hogy ha útközben szállunk fel a buszra és szállunk le a buszpu-on, a leszállókat nem mindenhol ellenőrzik, míg a gyalog érkezőket igen. Kissé értelmetlen. A csomagellenőrzést minden bank, nagyobb élelmiszerbolt, muzeum, pláza, stb. bejáratánál elvégzik.

szept. 22. hétfő, Tiberias

Még tegnap Haifa-ban sikerült menetrendet nyomtatnunk (ingyenes bárki számára). Vártuk a buszt, de felvett stoppolás nélkül egy kisbusz, és ingyen elvitt a haifai buszpu-ra. Nagyon rendesek itt az emberek.

Szép volt a Tiberiasba vezető út. Tiszta, rendezett, virágok két oldalt, szépen gondozott, megművelt földek. Tiberias, ahogy keresztül hajtottunk rajta, Lugano-t juttatta az eszünkbe. Azonnal megkerestük az információs irodát, és mindenféle jó prospektussal, hasznos infokkal elláttak minket. Ritkán tapasztaljuk, hogy ilyen profin is működhet egy ilyen iroda. Még szerencse, hogy itt mindent beszereztünk Jeruzsálemhez (térképek, leírások), mert a jeruzsálemi irodában nem volt semmilyük.

-

-

Szálláshely: kettő jöhetett szóba, megnéztük őket, és a maronita keresztények (róluk már a libanoni kirándulásunkon a Kadisha-völgybe írtunk) szálláshelyét választottuk. Két éjszaka egy 3ágyas szobában, külön konyha, fürdő, zuhanyzó 300 shekel = 15e Ft. A legolcsóbb szállás. A turistaház jellegű, ahol sokan vagyunk egy szobában, külön nők, férfiak, drágább volt. Hihetetlen összegek, és a kaja is olyan drága, mintha Svájcban lennénk. Drága ország. De az arab világ után, mintha hazamentünk volna. Kis felfrissülés.

-

-

Tiberias és a Tiberias-tó vagy Genezáreti-tó vagy Galileai-tenger, ahogy az izraeliek nevezik, a tenger szintje alatt fekszik 210 méterrel.

-

-

A várost Herodes Antipas alapította, és a rómaiak iránti lojalitásból nevezte el Tiberius római császárról. Jeruzsálem lerombolása után és különösen 135-től a zsidóság szellemi központja.
1099-1187: a keresztesek kezében volt, majd az arabok uralták, és utánuk 1918-ig a törökök tartották hatalmukban.
Megnéztünk a belvárosban néhány nevezetességet: Heródes Antipas várának maradványait, amit ma egy görögkeleti kolostor birtokol, egy keresztes templomot, két török mecsetet.

-

-

Először láttunk szikamorfát, amiről Louis Armstrong és Ella Fitzgerald is énekel a "dream a little dream of me"-ben: "Birds singing in a sycamore tree". Fügeszerű a gyümölcse, ugyanúgy aszalják, mint a fügét, csak be kell vagdosni, hogy még jobban kiszikkadjon, mert különben kesernyés marad.

Este beszélgettünk a templomudvarban lakó mindenessel. Ő adja ki a szobákat, takarít, a templom belsejének karbantartása is az ő feladata. Szíriából jött ide a családja, ő már itt született Nazaretben. Érdekes ember. Három napot töltött Bulgáriában, de nem a templomokat látogatta, hanem kaszinózott (rulett). Nazaretben is van titkos kaszinó, egyszer razziát tartott a rendőrség, ő megúszta. Jordániába jár át a nagy családjával, és a luxushotelekben szállnak meg. Itt egy olyan szobában lakik, ami minden komfortot nélkülöz, bár van egy nagyképernyős plazmatévéje. Az atya a második esténken a mindenesnél vacsorázott. Mikor megérkeztünk, azt hittük, hogy megjött a mindenes maffiózó barátja... Folyt. köv. hamarosan.