2014. júl.24.-aug.4. Másfél hét Port Washingtonban, közben bevonatozunk New Yorkba
(Minden oldalunkon, ha homályos a fotó, akkor zoomoljatok ki kicsit, mert úgy adja az általam tervezett valódi nézetet.)
A szárazföld és Long Island közé beékelődött tengerrészt Long Island Soundnak hívják. Ez a tengerrész hasonlóan a Chesapeake-öbölhöz, védettségével, rengeteg jó öblével, vitorlás paradicsom. Úgy döntöttünk, hogy itt vitorlázunk tovább öbölről öbölre. Port Washingtonnál álltunk meg először. Ez a hely Long Island északi oldalán fekszik, és sok hasznos dolgot rejt a hajósok számára. Van egy hatalmas öble, a Manhasset bay, ahol miután végigmotoroztunk az East Riveren, lehorgonyzunk. Általában nem tervezzük meg, hogy hol mennyi ideig maradunk. Ez jön magától. Itt úgy alakult, hogy másfél hetet maradtunk. (A fotót már Westbrooknál horgonyozva készítettem, ezért van annyi horgonyzóhely bejelölve. Ezeken a helyeken Port Washington után jártunk.)
júl.25-26. Port Washington, Manhasset bay
Fél óra míg kievezünk a partra, de a stég rögtön a benzinkútnál és a Stop&Shop szupermarketnél van. Ez az első hely, ahol vásárlás után nem kell cipekednünk. Élvezetes! A mosoda és a West Marine hajós bolt innen 5 perc.
Van egy másik stég is, oda gyorsabban kievezünk, és ott van rögtön a park, a softball- és a kosárpálya, a könyvtár pedig 10 percre. A két stéget pedig egy parti sétány köti össze. A két forgalmasabb utat leszámítva buja zöld, dimbes-dombos környezetben szebbnél szebb villák sorakoznak a csendes, tágas utcákban. Ráadásként vonattal, ami fél óránként közlekedik, Manhattanbe lehet jutni az Empire State Building épületéig pontosan 40 perc alatt. Kényelmes, kellemes hely. Aki New Yorkban keresi a kenyérre valót, annak ideális, üdítő, pihentető lakóhely lehet.
Az első két nap délelőttjét a mosodában töltjük, majd visszaevezünk a hajóra. Úszás, ebéd, szieszta után pedig felfedezzük a települést.
Kanadai vadludak az utakon, a parkban, a sétányon. Nem bírjuk levenni róluk a szemünket. Az átkeléseket a vezér lúd irányítja. Jelzi a többieknek, hogy mehetnek-e vagy sem, majd ő kel át utoljára.
A mosodában:
Egy Corvette, ami egy vizslatulajdonosé. A vizsla:
A könyvtár többszintes, hatalmas épület, ahol egy szint a gyerekeké. Nagyon kellemes hely, van egy kicsi színpad, 20-30 számítógép, rengeteg könyv, több doboznyi legó és más játékok, kert asztallal, padokkal. Az idegennyelvű könyvek között találtunk egy magyart, Petőfi Anyám tyúkja versét kemény lapokon, illusztrálva a Móra kiadótól. Részlet a gyerekszintből:
Esti softball meccs (a baseball könnyített változata):
júl.27. New York
Korán keltünk, mert a 8.20-as vonattal beutaztunk New Yorkba, hogy megnézzük a Természettudományi Múzeumot. Teljesen úgy közlekedünk már, mintha mindig is itt éltünk volna. Az Empire State Building épületénél vagyunk 9 órára. Onnan egy óra séta a 7th Avenue-n a Central Park szélén álló múzeum épülete. Újra a Times Square nyüzsgő terén:
A H&M folyamatosan változó színes reklámja:
New Yorkban lenni egy etnikai kirándulás is egyben. Olyan, mintha itt gyűlnénk most össze annyi tízezer év után, hogy megmutassuk, lám, ilyen változatos külsőkre tett szert az emberiség, miután szétszéledt Afrika belsejéből. Dénest ez a sokféleség ragadta meg legerősebben a városban. Kínaiak, koreaiak, japánok, indiaiak, egyéb ázsiaiak, a fekete legkülönbözőbb változatai, indiánok, a sokféle európai, az arabok.
A múzeumról csináltam egy külön képösszeállítást, mert annyi érdekeset láttunk, hogy sok fotó összegyűlt erről a napról. Ezt a múzeumot sem arra tervezték, hogy nyitástól zárásig mindent meg lehessen nézni. Hatalmas az anyaga. Jól elfáradtunk.
Visszafelé a Central Parkon át gyalogoltunk, mielőtt rátértünk a 7th Avenue-re. Leültünk kicsit pihenni:
júl.28.-aug.4. Port Washington, Manhasset bay
Ezt a hetet már nem itt terveztük eltölteni, de az indulást minden nap valami miatt elhalasztottuk. Vagy azért, mert nem volt szél, vagy mert gyenge szembeszél fújt, vagy mert esett egész nap, vagy valami másért. Sokat olvastunk, úsztunk, kijártunk kicsit könyvtárazni, órákat sétáltunk a csendes, széles utcákon a villák között, Dénes kora reggelente kijárt futni, kosaraztunk, baseballoztunk, Álmi pecázott. Kétszer is fogott ebédrevalót, sajnos nagyon szálkás fajta heringeket (American Shad), amiből millió van errefelé, és bugyog tőlük a víz az egész öbölben. Nem túlzok. Ez volt az egyik legfantasztikusabb dolog itt. Akkora zajt csaptak, hogy tudtuk mikor közelednek a hajóhoz, és Álmi már rohant is bedobni a pecát. A fél óra evezés ki a partra vagy vissza abból állt, hogy végigszántottunk a halrajok között a csónakkal.
Volt egy úszóstég a vízen, bóják rajta, itt lakott néhány rövidlábú sirály (common tern), Álmi kedvencei. Párszor úgy adódott, hogy mellettük eveztünk el, ők meg mindig le akartak skalpolni, mert védték az otthonukat.
Álmi szeret evezni, de a legjobb, ha mi nem ülünk a dingiben, mert velünk nehéz. Ezért akkor evez, amikor mind a hajón vagyunk, és szabadprogram van:
Vasárnap estére végre minden adva volt, hogy másnap induljunk tovább.