Kezdőoldal│ Rólunk│ A hajóról│ Útvonal│ Rövid hírek│ Képes útibeszámoló│ Vitorlázz velünk!│ Hasznos infók│




2014. jún. 23-28. Annapolis (Maryland) és a főváros, Washington DC



(Minden oldalunkon, ha homályos a fotó, akkor zoomoljatok ki kicsit, mert úgy adja az általam tervezett valódi nézetet.)


jún.23. Solomons - Harness Creek (Annapolis), 35 tmf

A mai egy lassú menet volt. Alig fújt a szél, így tíz óra alatt (6.30-16.30-ig) tettük meg a 35 tmf-et. Az aszimetrikus spinakker és a nagyvitorla volt fent. Álmi eleinte gyurmaszörnyeket gyúrt, itt az egyik, azok küzdöttek egymással, fogpiszkáló és műanyag kés volt a fegyverük, majd Hecsekit olvastunk, aztán elment aludni.

Harness Creekben dobtunk horgonyt, ami az öbölbe torkolló South folyó egyik mellékága. Van egy kis stég mellettünk, ahol bérelhető kajakok állnak, ide lehet kikötni a dinginkkel, és a Quiet Water Park erdejébe vágott turistaösvényen besétálhatunk a városba.

Ma fürdőzünk jó sokáig, mert melegebb és édesebb a víz, mint Solomonsnál. Álmi az iszapban kotorászik, próbál csigaházakat, kagylóhéjakat találni. Sajnos a láthatóság továbbra is csak 30 cm. A hely már megint idilli.

jún.24. Harness Creek (Annapolis)

Reggel eleveztünk a stéghez, átsétáltunk a parkon, ahol őzekkel, mókusokkal, szárazföldi teknősökkel találkoztunk. Fél órás séta után értünk ki a parkból, ahol rögtön várt minket egy Laundromat (mosoda, coin laundry). Mostunk, közben a helyiektől (mexikóiak) megtudtuk merre van szupermarket. Még Solomons-ban a könyvtárban utána néztünk ezeknek, csak elfelejtettük a várostérképet a bejelölt dolgokkal a gépre menteni, így csak azt tudtuk, hogy itt vannak a közelben. Szerencsére minden 5-10 perces sétára volt. Visszavittük a ruhákat a hajóra kiteregetni, ebédeltünk, szieszta, utána vissza a parkba, és mentünk a könyvtárba, ahol lehet ingyen internetezni, mint Solomons-ban, utána pedig át a Giant szupermarketbe.

Előttünk:

Mögöttünk:

Fölöttünk:

Napi 50 ezer gép húz el az USA fölött, nem csoda, hogy felettünk is mindig tele van az égbolt kondenzcsíkokkkal.

Oldalt:

jún.25. Harness Creek (Annapolis)

Ma besétáltunk Annapolis belvárosába. Az út a park után végig kertes házak mellett vitt, nincsenek olyan lakótelepek, mint nálunk, 1-2 szintesek a házak, rengeteg a zöld terület, virág.

A parkban:

Találtunk itt egy eperfát, az alatt eszegette a lehullott epreket:

A kertes házak mellett:

Annapolis szintén mellékágakkal szabdalt, rengeteg kis marinának ad otthont, nagy itt a kedvtelési célú hajós élet. Másik fő attrakciója, hogy az USA-ban itt maradt meg a legtöbb régi ház még a gyarmati időkből. Ez itt 1715-ből:

Utcarészlet:

Ez a kis troli ingyen jár körbe a belvárosban, bárhol fel-le lehet szállni:

Az USA-ban mindenütt kint vannak az újságos ládák:

Tűzoltó autók, amik kijöttek, mert egy taxi orral aláhajtott egy piros pick-upnak. Két álcázott rendőrautó is megjelent. Az utca mindkét oldalán embercsoportok. A legnagyobb szörnyűségre voltunk felkészülve ekkora kivonulás láttán, aztán Dénes Álmi könyörgésére előre ment, megnézte, és nevetve intett, hogy jöjjünk.

jún.26. Washington, DC

Kiderítettük, hogy milyen buszok mennek be a fővárosba. Reggel 5.30-kor kieveztünk, átsétáltunk a parkon, el a Giant szupermarketig, ott felszálltunk egy helyi járatra, 20 percet tekergett a kertvárosban, míg megérkeztünk egy forgalmasabb úthoz, itt leszálltunk, mert annyit megtudtunk, hogy itt van valahol egy buszmegálló, ahol megállnak a Washingtonba menő buszok. A mi sofőrünk nem tudta megmondani hol, így szerencsére láttunk két embert, nagyon úgy néztek ki, hogy várnak valamire, de sehol egy tábla, vagy kuka, vagy bódé, ami jelezte volna a megállót. De igen, ez itt a megálló, és a busz fél perc múlva jött is. Persze nem az, amit mi néztünk ki, és amihez kaptunk útvonaltérképet, de egy utas segített.

Az eredeti terv szerint a Capitoliumnál szálltunk volna ki, innen jártuk volna be a belvárost, helyette a Fehér Ház környékére vitt a busz, így itt kezdtünk.

Végig, ahogy buszoztunk be a külvárosi részen, sehol egy bérház, mindenütt keskeny max. 2 emeletes kertes házak, és csak bent a belvárosban voltak a magasabb irodaépületek, könyvtárak, egyetem, minisztériumok. Nagyon békés, tiszta, rendezett, széles utak, járdák, látszik, hogy nem szűkölködtek a városrendezők területben. Kicsit izgatott voltam, hogy itt vagyunk, átfutott rajtam, mi mindent jelent ez a hely, de nem kapott el a hűha érzés, gondolom New Yorkig várni kell erre.

A Fehér Ház egyik oldala előtt van egy nagy park, itt mókusok rohantak a turistákhoz, hozzánk is. Persze azonnal megálltunk Álmival, Dénes meg nem akarta elhinni, hogy itt vagyunk Wasingtonban, épp a Fehér Ház előtt (na nem mintha ez egy cseppet is meghatotta volna), és mi a mókusokkal akarunk szórakozni. De bele kellett törődnie :)

A Fehér Ház az Amerikai Egyesült Államok aktuális elnökének hivatalos lakóhelye és munkahelye. Egyik oldalról és a másikról:

A Fehér Házba nem mehettünk be, mert mint megtudtuk, előre kellett volna jelentkezni időpontra a nagykövetségen. A fiúkat egyébként se érdekelte, már alig várták, hogy a National Air and Space Museumba érjünk. De előtte még szerettünk volna a Washington-emlékmű, ami egy nagy obeliszk (1848 és 1884 közt épült, 170 m magas és az első amerikai elnöknek, George Washingtonnak állít emléket. Ez a világ legmagasabb obeliszkje.), tetején berendezett kilátóba felsétálni, hogy végignézzünk a városon. De erre is előre kellett volna időpontot foglalni, és mára már nem lehetett...

Álmi egyik kedvenc autója itt az USA-ban egy Dodge, aminek épp a kerekeit fotózza:

A Smithsonian Intézetet "a kastély" néven is nevezik, 1855-ben fejezték be az építését. Ez egy oktatási, kutatási intézet és múzeumegyüttes, amit az USA kormánya alapított és irányít. Az intézet alá tartozik a közelében álló levegő- és űrmúzeum is. Bementünk a kastélyba, ahol az aula be volt rendezve asztalokkal, székekkel, ahol meg lehetett pihenni, enni. Itt olvasgattuk az útikönyvet, aztán átmentünk a várva várt múzeumba.

A levegő- és űr múzeum egy óriási kiállítás a repülés, űrhajózás történetéről.

1999-ben a Svájcból induló Bertrand Piccard és Brian Jones a Breitling Orbiter 3 légballonnal elsőnek kerülték meg a Földet megállás nélkül. 19 nap alatt majdnem 46e km. (Érdekes olvasmány: http://fu.web.elte.hu/irasok/ttt-08.html)

A Marsra küldött űrszondák közül ez a Viking leszállóegységek modellje (1976-tól a '80-as évekig használták őket).

A fiúk beültek egy vadászgép szimulátorba, előtte kicsit gyakoroltak, utána megnéztünk egy 3D-s filmet a normandiai partraszállásról (D-Day volt a hadművelet fedőneve), kihangsúlyozva a filmben a Royal Air Force (amerikai légirő) hatalmas szerepét.

A sok érdekességből még egy, ami nyáron amúgy is aktuális, ez a jégkrém, a múzeumban pedig az űrjégkrém. Minden nedvességet kiszednek belőle, légmentesen lezárják, és amikor kibontja az űrhajós, ugyanúgy nyalogatja, mint egy rendes jégkrémet. A nyála adja majd hozzá a nedvességet.

El kellett érnünk Annapolis-ban az utolsó 6.24-es kertvárosi buszt, amivel visszajuthatunk a parkba, és onnan a hajóra, ezért 4 óra után elindultunk buszmegállót keresni, ahol megállnak az Annapolis felé menő buszok. A Voice of America rádióműsor épülete előtt, közel a Capitolimhoz találtunk egyet. A Capitolium, ami az Egyesült Államok Kongresszusa, a szövetségi kormányzat törvényhozó ágának székhelye. Az amerikai nép és az amerikai törvényhozás szimbóluma.

jún. 27-28. Annapolis (Harness Creek)

A maradék két napban pihentünk, mostunk még egyet, nagybevásárlás a Giant-ben, a könyvtárban mindenféléket letöltöttünk a következő horgonyzóhelyekről, útikönyveket olvasgattunk a helyekről, amiket készülünk bejárni. Most pár nap vitorlázás következik gyenge szélben, ez alatt el is hagyjuk a védett, és egyre édesebb vizű Chesapeake-öblöt. Fotók még a parkban: