St. Lucia, Rodney Bay és Martinique, Fort de France, a Karnevál, 2018.jan.31.-febr.14.
(Minden oldalunkon, ha homályos a fotó, az a böngészőtök beállítása miatt van. Zoomoljatok ki kicsit, mert úgy adja az általam tervezett valódi nézetet. Nálunk pl. a Firefoxban 80%-ra van kicsinyítve.)
jan.31. - febr. 04. St. Lucia, Rodney Bay
Pár napra átvitorláztunk megint St. Luciára, Rodney Bay-be, mert vendégeink érkeztek.
Rodney bay jellegzetessége Pigeon Island, pompás púpjain karácsonykor már végigtúráztunk.
Álminak nincs sok dolga, így hogy ennyi szorgos férfikéz vetekszik egy kis munkáért a hajón.
Eddig nem használtuk a hűtőt, de a vendégek kedvéért most beüzemeltük. Élvezetes hidegen fogyasztani mindent, de hiába a sok napsütés és szél, az alacsony fogyasztású hűtő, járatnunk kéne még a motort, hogy éjjel-nappal bekapcsolva tarthassuk. Sokan nem bírják ki nélküle, megy a motorjuk, a generátoruk, de nekünk azért annyira nem létszükséglet, hogy füstöljünk és berregtessünk érte.
Álmi újra víziparkozott:
Az egyik halász halálra gázolt az öbölben egy úszót, aki mindennap itt edzett. A csatornánál történt, ahol a lagúnából jönnek ki a hajók. A fiúk eltitkolták előlem a hírt, mert féltek, hogy ha megtudom, nem merek majd úszni, márpedig Fort de France-ban, ahol eddig voltunk, és a következő heteket töltjük majd, ez az egyik kézenfekvő mozgási lehetőség. Végül mégis megtudtam, de nem éreztem, hogy Fort de France-ban félnem kellene. Ott nincsenek száguldó halászok. Persze oda kell figyelnünk a hajósok dingijeire, vagy az érkező, induló vitorlásokra, ha nem akarunk bajt.
Amikor karácsonykor itt jártunk, nem is tudtuk, hogy egy hajóshoz fényes nappal beúszott két helyi gyerek, és elkötötték a dingijét. Mire a tulaj kiderítette mi történt, a dingiről már eltűnt a külmotor.
febr.05. vissza Martinique-re (37 tmf)
10 után indulunk, mert ki kellett jelentkezni még előtte az országból.
Bár a vízen élünk, nincs mindennap részünk a luxus megajachtok látványában. Ámulunk-bámulunk Álmival, Dénes közben a nagyvitorlát reffeli, mert kemény szembeszeles menetnek nézünk elébe.
A hajónk eredetileg rúdkormánnyal készült, és csak később szereltetett be az első tulajdonos hidraulikus körkormányt. Dénes mindig is jobban szerette a hajókon a rúdkormányt, és már többször szerette volna kipróbálni, hogy milyen lenne a hajónkat az eredeti kormányával kormányozni. A rövidebb, szükséghelyzetben használható rúdkormányt már kétszer is kipróbáltuk egy-egy rövidebb menetnél, de most felszerelte az eredetit, és a mai napon ezzel vitorláztunk végig. Ami látszik belőle az 160 cm. Volt rajta erő, mert a szél is durvult, a 15-20 csomó helyett 30 csomót kaptunk 2-3 méteres hullámokkal.
Egy reff a nagyvitorlában, félig betekerve az orrvitorla. Így vágtunk neki az útnak. 8 csomó fölött száguldottunk (14.4 km/h), ez annyira élvezetes. Melamphyrum óta minden vitorlázásunkkor elképzelem, hogy ha kifeszítenénk egy járdát a vízre a hajó mellé, akkor azon mennyivel kéne két lábon haladnom, hogy tartsam a hajó sebességét. Ventosóval ma sem tudnám tartani a tempót, és ennek nagyon örülök :-)
A két sziget között átmegy rajtunk egy squall, Dénes teljesen betekeri az orrvitorlát, a squall kicsit megfordítja a szelet, sőt elviszi kicsit, de pár perc után újra minden a régi.
A hullámok mérete Martinique-et elérve, a sziget takarásában mérséklődött. Újra a Diamond Rock, Gyémánt-szikla közelében vitorlázunk el, de most fehér habos a tenger:
Fantasztikus vitorlázás volt, egy percét nem pazaroltam másra, végig kint élveztem a menetet, a fröccsöket. Dénes meg izmosodott kicsit a kemény kormányzástól :-)
Amikor elértük Fort de France hatalmas öblét, és krajcoltunk befelé, egyszer csak hangos csattanásszerű hangot hallottunk. Az orrvitorla volt csak fent teljesen kitekerve, és a kötelén a bulin csomó kioldódott, a vitorla elszabadult az itt már csak 20 csomósra gyengült szélben. Csattogott veszettül. Dénes szaladt előre, és közben a vitorla alján a fémháromszög homlokon csapta. Egy pillanatra elsötétült előtte a világ. Az a csörlő, amire a kötél volt tekerve, tönkrement. Dénes szerint véletlen egybeesés. Szerintem nem. Még szerencse, hogy volt egy tartalék a hajón. Másnap lecserélte.
Fort de France előtt rengetegen horgonyoznak (56 hajót számoltunk), talán a közeledő ötnapos karnevál az oka, amin mi is szeretnénk részt venni. Az árusok fehér sátrait már felállították a sétányon. Megint kétszer kell horgonyoznunk, hogy ideálisabb helyünk legyen. Egy bordó vashajó szomszédságában dobunk végül horgonyt. Upsa egy ötvenes éveikben járó francia pár tulajdona. A hajót még Franciaországban vették, elsüllyedt, lepusztult állapotban. A férfi építette újjá három év alatt. Gyönyörűen megcsinálta a belsejét.
febr.06-09. Martinique, Fort de France
A közeledő karneválig a napok békésen telnek. Könyvtárban tanulás, internet, sok séta, úszás, futás, torna, élvezetes sajtok, bagett, sok fagyasztott zöldség, ami olcsóbb, mint a friss.
Álmival a koordináta-rendszert és a függvényeket tanuljuk pár napja. Épp főztem a csirkét, amikor eszembe jutott, hogy kihagytam belőle a fokhagymát. Hangosan kimondtam a gondolatomat, aztán megkérdeztem tőle, hogy mi az origó. Tegnap tanultuk. Hogy mennyire figyelt akkor? Hát ennyire:
- Origó? Hmmm... Az is kell a csirkébe?
febr.10. Fort de France, kezdődik az ötnapos karnevál
Ma szombat van, és az 5 napig tartó karnevál első napja. Gyerekek vonulnak végig az utcákon zenével kísérve.
febr.11. Fort de France
Ma van a karnevál második napja, és a mai a fő parádé, amikor minden település képviselői végigvonulnak egyedi jelmezeikben. A mai dress code a színes ruházat. Álmit a maszkja miatt a kivonult hivatásos fotósok is lefotózták rajtam kívül, ami jelezte, hogy itt ne a riói karneválhoz hasonló jelmezeket várjak majd. Dénesnek leginkább a zombi arcot kölcsönző kontaktlencsék tetszettek, amit a fiatalok viseltek. Később megtaláltuk a boltot, ahol válogatni lehetett a rémisztőbbnél rémisztőbb lencsékből. De zárva volt, mert a karnevál napjai a szigeten ünnepnapok.
A csoportok most is két részből álltak, mint a januári parádékon: táncosokból és a mögöttük haladó zenészekből. A zenészek közül sokan a karibi térség egzotikus hangszerein játszottak, amik bambuszból, a mérgező "dinnyefa" terméséből, conch-ból, "olajos" hordóból készültek.
Ők voltak a kedvenceim, akik mintha maguk is agyagból készültek volna, mint az edényeik,
és a cukros, faszenes fekete mázzal bekent negrókat is szerettem. Este együtt zuhanyoztunk néhányukkal a strand zuhanyai alatt. Nem volt könnyű lemosniuk a ragacsos, faszenes mázat. A szigetlakók büszkék arra, hogy ők kreolok, ami az európai telepesek leszármazottait jelenti. Ezzel a jelmezzel a Nyugat-Afrikából erőszakkal idehurcolt feketék és a kreolok közti különbséget akarják szemléltetni.
Nem voltunk még elég profik, azt hittük, hogy a parti sétányon lesz a legjobb helyünk a szemlélődésre. Alig tudtam itt használható fotókat, videókat készíteni. Álmi youtube csatornájára tettem fel a videókból összevágott rövid anyagot, ami egy kis ízelítő erről a napról. Én készítettem, ezért Álmi nyomatékosan beleírta a címbe, hogy nem almi.szabo készítette.
A videó elérhető Álmi youtube csatornáján, almi.szabo youtube, vagy a Képes útibeszámolóból ezen beszámoló után, vagy ha ide kattintotok: Martinique-i karnevál 2018. február 11.
febr.12. Fort de France
Hétfő van, a karnevál 3. napja, ünnepnap. Ma a férfiak menyasszonynak öltözhetnek, vicces esküvői felvonulásokat ígér a programfüzet. Rájövünk, hogy a Boulevard du Général de Gaulle-on kell néznünk a felvonulást, mert itt tágasabb, és a helyieken kívül ide kevés turista jön, ők a parti sétányon tömörülnek, mint mi is tegnap. A felvonulók egy kört tesznek a belvárosban, aztán újra és újra, míg lemegy a nap. Néhány kép erről a napról:
febr.13. Fort de France
Kedd van, a karnevál 4. napja, ünnepnap ez is a szigeten. A mai nap az ördög napja, dress code a piros és fekete. Az eső ma is többször elered, ilyenkor mindenki menekül az árkádok alá, kivéve a jelmezben vonuló csoportokat. Dénes számolja, hogy a zenészek fele füldugót visel. Én kezdem megszokni ezt az ütemes, őrületes hangzavart. Álmi elvonul a művészközpontba internetezni, ott csönd van.
Este visszafelé csónakázva Ventosóra észrevett Dénes egy sodródó dingit a horgonyzó hajók között. Nem tudtuk kihez tartozik, és azt sem, hogy a partról szabadult-e el, vagy egy hajóról. Úgy döntöttünk, hogy kihúzzuk a mólóhoz és kikötjük. Szerencsére útközben jött egy dingi, a hajós tudta, hogy a mögötte lévő egyik hajóé, és a tulajok a parton vannak.
febr.14. Fort de France
Hamvazószerda van, a karnevál 5. és egyben utolsó napja, ünnepnap ez is a szigeten. A mai dress code a hamu színeiből fehér és fekete. Álmi "Isten ments!", hogy elvegyüljön velünk a tömegben és parádézzon. Marad a művészeti központban, aminek a kertjében vagyunk épp. Találka sötétedéskor itt.
