Kezdôoldal│ Rólunk│ A hajóról│ Útvonal│ Rövid hírek│ Képes útibeszámoló│ Vitorlázz velünk!│ Hasznos információk│

 

2008. szeptember 17. - 20.

Jounieh (Libanon) - Haifa (Izrael)

 

 

szept.17.-18. Jounieh - Haifa (100 tmf)

 

A megbeszelt idopontban, reggel 8-kor a kikotokapitanynal voltunk. Tegnap du. mar elinteztuk nala a kijelentkezest, de indulas elott a customs officer (a vamos) meg latni akarta a hajot. Nem ert meglepeteskent, hogy csak 10-re jott meg, addig az uszomedenceben es a jatszoteren toltottuk az idot.

A hajoval a kikoto bejaratahoz kellett motoroznunk, oda, ahova erkezesunkkor kikotottunk. Beszallt a vamos, es nehany pillanat alatt ellenorizte, hogy nem rejtegetunk senkit a hajon. Elegedett arcot vagott, mi is, vegre elindulhattunk. Uticelunk Izrael, Haifa. Bucsu Jounieh-tol:

Minden orszagban a kijelentkezesi papirra rairjak az uticelt. Most is ez tortent. Nekunk Egyiptom, Port Said lett rairatva. Izraelt nem ismeri el Libanon, ilyen orszag nem is letezik, tehat mi se mehetunk egy nem letezo orszagba. Remeltuk, nem lesz ebbol semmi gond a kesobbiekben. Ahogy elhagytuk a kikotot, fel kellett hivnunk OscarCharlie-t (libanoni haditengereszet).

Azt az utasitast kaptuk, hogy egy megadott GPS koordinata fele vegyuk az utunkat, ez egy ugynevezett "turning point", majd ha azt elertuk, hivjuk oket ujra. Libanon es Izrael vizein nem lehet csak ugy kedvunk szerint vitorlazni. Sajnos a turning point fele (260-270 fokra) epp gyenge szembeszelben kellett haladnunk, ezert motorozni kezdtunk. Szinte semmi hullamzas nem volt. Amig Almi aludt, sikerult lent tornaznom 25 percet (has, fenek, comb). 15.30-kor hivott minket egy UN Warship, minden adatunkat lekerdezte, igy az uticelunkat is, es mi Port Saidot mondtuk be.

Hallottuk, hogy egy-ket honapja Jounieh-bol egy vitorlas is Izraelbe keszult, Port Saidot iratott be o is, aztan nem vitorlazott eleget Libanon vizein abba az iranyba, amerre tenyleg Port Said lenne a cel, es a libanoni haditengereszet visszaforditotta Jounieh-be, ahol atvizsgaltak a hajot, es napokig ott tartottak. Isten ments, hogy velunk is ez tortenjen! Ha most Izraelt mondunk, es OC hallja a beszelgetesunket, akkor azonnal visszaforditanak bennunket is. Igy ujra hazudni kenyszerultunk. 16.00-kor hivtuk OC-t, akik kellemes utat kivantak Port Saidba. Huuh... Remeltuk, hogy megusszuk.

Most mar 240 fokra kormanyozhattuk a hajot. A szel kozben teljesen elallt. Talaltam a konyvespolcon egy 1961-es konyvet, Koncsek Laszlo: Bibliai foldeken c., Vilagjarok sorozat, Izraelrol. Ezt probaltam hangosan olvasni a kokpitban, amig be nem sotetedett. Almit idegesitette, meset, meset inkabb! Eddig nem volt ido Izraelrol olvasni. Allando problema, hogy meg fel se dolgoztuk az elmenyeket, a latottak, hallottak, tanultak le se ulepedhettek, maris menni kell tovabb. Csak a kikotokrol, horgonyzohelyekrol, koordinatakrol, hajozasi veszelyekrol, idojarasrol, bejelenetkezesi szokasokrol van idonk olvasni mielott egy orszagba erkeznenk, minden masrol csak a varosnezesek kozben. Tul gyors ez igy. Ez a konyv egyebkent nagyon hasznos volt nekunk, akik szinte semmit se tudtunk elotte Izraelrol. A laptopon van egy konyv digitalis formatumban Izrael modern tortenelmerol. Ide most is a wikipediabol teszek egy kis tortenelmet (itt).

Utkozben semmi erdekes nem tortenik, mar fogy a hold, de meg majdnem teli, es ugy vilagit a felhotlen egbolton, hogy az arboc tetejen latjuk a szeljelzot. A csillagokat sajnos nem, olyan vilagos van. Hajnali 4-kor vitorlat huzunk, kb. 8 csomos szel fuj, negyed-, felszelben vitorlazunk. A tenger mar sotetedes ota ugy viselkedett, ahogy egy tenger szokott, kellemetlenul hullamzott.

Hajnal, mar izraeli vizeken

4.2 csomoval haladunk. (Ennyivel mentunk motorral is.) Felvaltva pihenunk a kabin padlojan a felfujhatos polifomon. Itt elviselheto a meleg es a hullamzas. Vitorlahuzas utan hivjuk Izrael Navy-t. A hivasunktol fuggetlenul ok is epp ekkor hivnak egy hajot, es epp a mi koordinatankat adjak meg. Valaszolunk, hivjuk oket, de nem hallanak minket. 4.30-kor lemegyek pihenni. 6-ig aludtam!!! A kozben tortentek alapjan ugy, mint a bunda.

Miutan lementem, Denesnek sikerult 5-kor radioznia Izrael Navy-vel. Minden adatot lekerdeztek, meg a mobiltelefon szamat is, a hajo meruleset is. Egy fel ora mulva katonai motoros hajo jott mellenk, 2 gepfegyvert szegeztek rank, ok is minden adatot megkerdeztek. Jott egy repulo, gyorsan atforgattak arra a gepfegyvereket, majd tavoztak. En ebbol semmit nem vettem eszre :))).

12.00 utan mar Haifa kereskedelmi kikotoje elott jarunk. A kikoto rendorsegi motorcsonakja jon elenk, harom jokepu, izraeli geppuskas katonaval a fedelzeten. Mosolyognak, integetnek, bekisernek bennunket a kikotobe.

A stegen mar var rank ket munkatarsuk, egy no es egy ujabb jokepu srac, fel oran belul mar a negyedik jokepu izraeli, ez nem lehet rossz hely... Utlevel- es hajopapir-ellenorzes. Megkerdeztek miert nem Izraelt irattuk a kijelentkezesi papirra Libanonban, tatott szajjal hallgattak a valaszt. Megkerdeztek a foglalkozasunkat, mennyi idot akarunk itt tolteni, vannak-e itt ismeroseink. Ezzel be is fejeztek. Kuldik azonnal az Immigration Office ket munkatarsat, utana mehetunk is bekevel. Erezzuk jol magunkat Izraelben. Kerdeztuk, hogy a customs-tol nem jon senki? Neeem, mondtak nevetve. Mindent behozhatunk az orszagba, nem kell rola szamot adnunk, legkozelebb, ha jovunk, hozzunk nyugodtan hutogepet, mosogepet, videot, tv-t, barmit. Elkepzeltem, ahogy a pici hajonkra felkotoz Denes egy mosogepet, meg egy hutogepet...

Szemben velunk egy repulogep-anyahajo all. Amig vartunk az immigration officer-okre, ezt bamultuk. Japanban (Hokkaido szigeten, Otaruban) voltunk egy repgepanyahajon, ha-tal-mas elmeny volt. Ez itt persze nem volt latogathato :(((.

Vartunk, vartunk, mar 13.30. Odajott hozzank egy 5 gyerekes csaladapa (2 felesegtol lett a sok gyerek), Akkoban van egy 27 labas francia vitorlasa. Tole tudtuk meg, hogy Akkoban nincs hely a kikotoben, ott ne is probalkozzunk. Itt a haifai jachtkikotoben biztos talalunk helyet, csak nehez lesz bejutni a varosba. Felhivta mobiljan az immigrationt, jojjenek mar, mert rossz ez a hely a hajonknak. Denes a parton ulve tartotta el a hajot, ha jottek a hullamok.

Jott is azonnal ket no, keresunkre nem pecseteltek be az utlevelunkbe, ugyanis, ha izraeli pecsetunk van, akkor nem engednek be Libanonba. A jovoben nem terveztuk, hogy visszamegyunk, de sose lehet tudni. Helyette mindharman kaptunk 1-1 lepecsetelt papirt, amit az utlevellel egyutt kell megmutatnunk, ha barki igazoltat. 3 honapig maradhatunk ezzel a papirral turistakent Izraelben. Eddig semmiert nem kellett fizetnunk, majd 70 sekelt (3500 ft) kell fejenkent, amikor kijelentkezunk az orszagbol.

Mehettunk vegre. Meg Cipruson, Larnaka kikotojeben talalkoztunk egy izraeli vitorlassal (sokkal, de most csak ez az egy az erdekes), a neve NOA. Az utolso ejszakan, amikor jott az a nagy vihar, es csak a mi horgonyunk tartott ki, a NOA kapitanya Ishaj is ott allt a stegen, es kerdezte, hogy segithet-e. Mondtuk nem, jol vagyunk. Ekkor mondta, hogy ha Izraelben leszunk, keressuk meg, a haifai jachtkikotoben van a hajoja, es o segit majd mindenben (szimpatikusak voltunk neki is, sokaknak egyebkent :)). "Az egy nagy kikoto, sok hajo van, de lesz hely." - bucsuzott el. Gondoltuk, ha majd egyszer odaerunk, megkeressuk.

A '98-as Rod Heikell pilot konyvbol pontosan tudtuk hol kell lennie. Tiz perc alatt odamotoroztunk. GPS koordinata stimmel, meg a kikoto neve is, Carmel Yacht Club. Akkor hol az a sok hajo, amirol beszelt?!

Nagyokat nevettunk, erre nem szamitottunk. A steghez nem lehetett odaallni, mert kb. 1 m mely volt a viz. Vajon hol allhat a Beneteau 50-es NOA? Volt nehany boja, az egyikre rakotottuk magunkat. Bekes helynek igerkezett, csak azt sajnaltuk, hogy nem mehetunk ki azonnal a partra. Mindegy. Most gyors tesztafozes, ra bolognai szosz, aztan alvas. Majd utana analizaljuk a helyzetet.

Kipihenten elkezdtunk talalgatni. A konyv szerinti "kikoto" itt van, mert stimmel az alaprajza, a GPS koordinatai. De ez nem egy igazi kikoto. Egyik stege le is van szakadva. Valahol lennie kell egy masik haifai jachtkikotonek, amirol a NOA es az 5 gyerekes izraeli is beszelt. A terkepen lattunk egy fishing harbourt, lehet, hogy '98 ota jachtkikotot epitettek belole. Holnap majd megnezzuk. Itt a bojan teljesen jo. Zuhanyoztunk, vacsiztunk, neztuk Haifa epuleteit, fenyeit. Orultunk, hogy megerkeztunk, hogy nem kerultunk vissza Libanonba, es hogy minden ilyen egyszeruen ment az orszagba bejelentkezesnel.

Este meg a Carmel jachtklubbol atkiabalt egy srac, hogy holnap lesz egy vitorlasverseny itt az obolben, szivesen vagyunk latva, holnap du. 3-kor lesz a megbeszeles. Menjunk okvetlenul. Ezen is annyit nevettunk. Ha itt ilyen baratsagosak az emberek, akkor jol fogjuk magunkat erezni. Csupa vicces es kellemes elmennyel bujtunk az agyba.

 

szept. 19. Haifa jachtkikoto

 

Reggel egy evezos odajott a hajonkhoz, mert hallotta, hogy magyarul beszelunk. Tudott kicsit magyarul, de csak par szot. Aztan elevezett.

Lekotottuk magunkat a bojarol, es atmotoroztunk a fishing harbourba. Itt a kikoto, amirol mindenki beszelt!!!

Ez a park volt a legjobb a kikotoben. Idejottek az eskuvoi fotozkodasra a parok.

Es Alminak volt itt jatszoter. Pentek delutan es szombaton egesz nap (sabbath) tele volt piknikezokkel, rengeteg gyerekes csaladdal.

Amint beertunk a kikotobe es kineztuk a helyunket, mar integetett is egy ferfi az egyik hajorol. Ishaj volt, a NOA kapitanya. Innetol kezdve vegig o segitett. Helyet keresett, ahol 3 hetig is maradhatunk, ha akarunk. Segitett a kikotesben, bemutatott a hajosoknak, a kikotoi mindenesnek. Megadta a WC, zuhanyzo kodjat. Elvitt bennunket a kocsivajaval egy bevasarlokozpontba, ahol alaposan bevasaroltunk. Felajanlotta, hogy hasznaljuk nyugodtan a hajojan a hutot.

Szerencsenk van, hogy ma itt talaltuk, mert a penteket, szombatot a csaladjaval tolti, csak hetkoznap jon a hajora. A sabbath pentek delutan kezdodik es szombat estig tart. Penteken 2-kor mar bezarnak a boltok, megall a kozlekedes. Taxival vagy minifurgonokkal lehet csak menni. Regen ilyenkor autoba se volt szabad ulni, ma mar lehet.

Mivel ma pentek van, nelkule nem tudtunk volna friss elelemhez jutni. A kikoto nagyon rossz helyen van ilyen szempontbol. A halaszkikoto lett kibovitve 5 eve, es most van negy steg a nem halaszhajoknak. A kikotoben semmilyen szolgaltatas nincs, a zuhanyzo, WC csak iden lett kesz allitolag, es egy hete nyitottak meg. Tenyleg nagyon frissnek nezett ki.

Mivel elkezdodott a hetvege, szinte minden hajon voltak, es a hajok sorra aramlottak ki a kikotobol. Csak a kornyeken vitorlaztak, mert este mindenki jott vissza. Teli volt elettel, mar reg voltunk ilyen kikotoben. Es az izraeli vitorlazok nagyon baratkozok az idegenekkel. Azt mondjak, azert, mert tudjak milyen elveszett az ember, amikor eloszor van egy idegen orszagban.

 

szept. 20. Haifa jachtkikoto

 

Egy hidegfrontnak koszonhetoen kellemesebb az ido. Sokkal elviselhetobb, mint Jounieh-ben volt. Es mar korabban is sotetedik, sajnos. A kikoto vize nagyon mocskos, megis ennyi halat meg sehol se lattunk. Holtag ez a resz, nem cserelodik egyaltalan a viz.

Folytatom a kezzel mosast, mert itt sincs mosogep (mar nagyon utalom csinalni). Setalunk, jatszoterezunk a parkban, ami szombat leven megtelt. A kikotot orzik, de beengedik a parkba setalni, piknikelni jovoket. Pentek delutan meg szep tiszta volt a park, szombat reggelre megtelt az osszes szemeteskuka, es vasarnap reggelre mar az egesz hatalmas park uszott a szemetben. Ezt legalabb el lehet tuntetni (vas. reggel jottek a takaritok). A szomszedos kereskedelmi kikotobol, es a kozeli olajfinomitokbol arado nehez szagokat mar nem.

A kikotoben mindenkivel valtunk tobb kevesebb szot. Az egyik hajos (Eli) meghiv bennunket estere a csaladjahoz. Nazaret kozeleben laknak. Felesege lengyel no, 18 evesen jott ki Izraelbe a csaladjaval. Van ket huszoneves fiuk. Sokat beszelgettunk a haboruskodasrol Libanonnal, Sziriaval, Egyiptommal. O resztvett nehanyban. A legutobbi 2006-os haboruzasban mar nem. De epp a haifai kikotoben volt, amikor szirenazast hallottak es utana jottek a lovedekek, porzott a viz, de nem lett baja a hajojanak es neki se. Felesege mindezt a lakasukban elte at, egy hazsorral felettuk latott robbanasokat.

A kovetkezo egy hetben utazunk. Haifa, Tiberias, Tiberias-to (Genezareti-to) es kornyeke, Holt-tenger, En Gedi (kibuc falu), szurdok-tura, Jeruzsalem. (Fantasztikus ut volt, rengeteg ujat, szepet, megdobbentot, erdekeset lattunk. Ide vissza kell jonni meg egyszer...)