Kezdôoldal│ Rólunk│ A hajóról│ Útvonal│ Rövid hírek│ Képes útibeszámoló│ Hasznos információk│

 

 

2016.júl.07-27. Warwick, East Greenwich, Third beach, Mattapoisett, Provincetown

 

(Minden oldalunkon, ha homályos a fotó, akkor zoomoljatok ki kicsit, mert úgy adja az általam tervezett valódi nézetet.)

júl.07-19. Warwick Marina (Rhode Island)

Aki maga tartja karban a hajóját, tudja mennyi munka van vele. Dénes idén is hamarabb elrepült a hajóra, hogy indulásra felkészítse. 11 napja volt az érkezésünkig.

Néhány feladat, amiket elvégzett: WC-szerelés, benzintank szigetelése, szélkormány javítása, penésztelenítő mosása az ágyneműknek, élelmiszerkészlet feltöltése, motor szokásos átnézése, karbantartása, hűtővíz hőmérőjének javítása, gázkar javítása.

A WC-vel az volt a problémánk, hogy véletlenszerűen nem szívott be vizet. Gyönyörűen lepumpálta azt, ami benne volt, de a másik csövön nem szívott be vizet. Azt hittük, hogy a kagylók benőtték a beszívónyílást, de hiába takarította a víz alatt, már amennyire hozzáfért, nem oldotta meg a problémát. Blakes WC a miénk, a legjobb hajós WC. Most minden csövet alaposan kitakarított. Betett új pumpát. A seacockokat is átnézte, beolajozta. (Sajnos indulás után másfél héttel újra előjött ez a probléma, de csak egy napig tartott, azóta megint tökéletesen működik.)

A benzintankon a csavarokat kellett szigetelnie, mert ott menet közben dőléskor néhány csepp benzin kicsöpögött, és tengeribetegek lettünk a szagától.

A szélkormánnyal egy teljes napot foglalkozott. Szétszedte apró darabjaira, mindent beolajozott, kiakasztotta a szélbe, hogy mozogjon, és mindig újraolajozta.

A gázkar javítása több mint két napba tellett. A kormányoszlopon a gázkar kicsit be volt ragadva. Erőltetve mozgatta, ami miatt letört a gázkábel (morsecable) feje, ami a kormányoszlop belsejében van. Első lépésben szét kellett szednie a kormányoszlopot, ami nehéz dolog volt, fél napjába került a csomó berozsdásodott csavar miatt. Belül se volt rózsás a helyzet. A gázvezeték feje beletört a gázkarba. Kivenni se tudta. Ez egy régi kormányoszlop, amihez nem lehet már alkatrészeket kapni. Jött a fejtörés. Kifúrta a gázkarba beletört darabot, vágott bele új menetet, a gázkar végére is vágott új menetet, így már össze lehetett őket csavarozni. De így rövidebb lett az egész, nem lehetett vele sok gázt adni. Ezzel napok elmentek, interneten fórumozás, megoldáskeresés arra az esetre, ha nem működik.

Már tavaly rábukkant a közelben egy olyan hajós boltra, ami használt dolgokat árul. Csodák csodájára itt nézelődve a kacatok között rábukkant egy pont ilyen gázkarra 1 dollárért. Újra szétszedte az egész kormányoszlopot, és kicserélte a gázkart. Így már nincs probléma a gázadással.

A vásárlásokkal is rengeteg idő elment. Minden nap többször el kellett mennie csavart, szerszámot, egyebet venni. És élelmiszerrel is fel kellett töltenie a hajót.

Végre érkezése után egy héttel, péntek délután vízre tették a hajót. Főbb hajós munkák erre a napra: árbócmászás, kötelek befűzése, állókötélzet ellenőrzése, vitorlasín teflonspray-vel befújása. Vizestank és kannák feltöltése vízzel, benzintank és kannák feltöltése benzinnel.

Hajnali kettőkor beindult a bilgepumpa. Víz folyt be a hajóba. Na, de honnan?

Vödörrel kimerte a vizet, aztán figyelte, honnan jön be. Egyből látszott, hogy a mélységmérő szenzora mellett szivárog be a víz. Ezt minden évben kiszedi a téli tárolás idejére, és most valószínűleg régi lehetett a szigetelőanyag, amivel visszarakta (nem kötött meg rendesen). Két óra alatt 8-10 l víz jött be. Csak hétfő délelőtt tudták újra kiemelni a hajót, addig mernie kellett néhány óránként, éjjel is természetesen. A hétvégét így azzal töltötte, hogy interneten keresett új szenzort, mert már régi volt az is, és sikerült kedd délre leszállíttatnia egy közeli hajós boltba.

kilátás a repülőből Providence-re

Hétfő este végre megérkeztünk Álmival. Most nem volt gond az országba jutással, mint tavaly. Egy fiatal srác ellenőrizte az útleveleinket, és ahogy elbeszélgettünk, nem tartotta furcsának, hogy vitorlázni jövünk fél évre, és fel se merült benne, hogy Álmi esetleg nem az én fiam, mint a tavalyi hivatalnoknak (mivel a nevem Szlatki és nem Szabó, mint Álmié). Idén már vittem a születési anyakönyvi kivonatát, de így nem kellett elővennem. Mondta, hogy nagyon tetszik neki, ahogy élünk, fél év munka, fél év vitorlázás, és sok szelet, bőséges halfogást kívánt.

rumli a hajón

Érkezésünkre Dénes felszámolta a fenti képen látható rumlit, így befért a négy hátizsák és mi hárman a hajóba. Olyan érzés volt újra itt, mintha el se mentünk volna. Mintha el se telt volna az a nyolc hónap.

Rapid Transit Warwick marina

Kedden megjött a szenzor, és mi beszereltük együtt. Vásároltunk még friss gyümölcsöt, zöldséget, pékárut, húsárut. Amíg én mindent elpakoltam, és mindennek a helyét feljegyeztem az erre a célra használt füzetünkbe, Dénesék a kikötő medencéjében pancsoltak.

júl.20-22. East Greenwich (Rhode Island)

vízen a hajó Katalin

vízen a hajó KAtalin Dénes

bumm Álmi

Szerda délelőtt vízre tették a hajót. Nem jött be egy csepp víz se a szenzornál. Elmotoroztunk horgonyozni a már jól bevált helyünkre, a golfpályás, piknikelős park elé, ahol egy homokos beach is van. Úszás (24 fokos a víz), strandolás, séta az erdős parkban. Dénes közben hozzálátott, hogy összekösse a szenzort a mélységmérő műszerrel. Ehhez a másnap délelőttre is szüksége volt. A fél hajót szét kellett szednie, hogy elvezethesse a szenzor vezetékét a műszerhez. A műszert tartó dobozt szét kellett szednie, ami sok idő volt az elrozsdásodott csavarok miatt. Remélte, hogy nem változtatták meg az évek során a csatlakozót, de sajnos mégis. Az újat le kellett vágnia, kitalálni melyik vezeték melyikhez megy és aztán összeforrasztani, leszigetelni.

Kihasználtam az alkalmakat, hogy nem lehettünk a hajón, és Álmival futottunk 40 percet a parkban. Volt társaságunk, mókusok és nyuszik rohangáltak a fák között. 100 fekvőtámasz még, utána szedrezés. Álmi elment úszni, én meg egy árnyas fa alatt tornáztam másfél órát. A közelemben a tűző napon három csapat gyereknek zajlott a focis tábor. Egy férfi a golfpályán kívül gyakorolta a golfütéseket. Reméltem, hogy nem olyan béna, és nem én kapom a labdákat a nyakamba. Álmi közben visszaúszott pipával, búvárszemüveggel, békatalpakkal a hajóra, gyümölcsöt evett, aztán Dénessel kiúsztak a partra labdázni. Mikor végeztem, együtt vissza a hajóra. Én eveztem, ők beúsztak. Ezt megismételtük még a következő délelőtt is. Akkor más szerelnivalója akadt Dénesnek.

A külmotort tartó bakot leszerelte, és visszatette a megjavított szélkormányt. Szerencsére még a hajón voltunk, amikor néhány műanyag csavaralátét a vízben landolt. Álmi követte a szemével a sodródó alátéteket, Dénes utánuk ugrott, Álmi meg irányította. 10-15 csomós szelek fújnak minden nap, a víz hullámos, Álmi nélkül valószínűleg nem lettek volna meg. Ezt még kétszer eljátszották, aztán mehettünk a partra.

Mire visszaértünk a hajóra, Dénes a két koporsóágyat teljesen kipakolta, átrendezte az ott tárolt vitorlákat, egyéb hajós holmikat, és az egyik ágyra ráfektette az óriási szemeteszsákokba csomagolt külmotort.

Cipőtartókat szerelt a navigációs asztal alá, és ide erősítette a két 20 literes vizeskannát, amik eddig a szalon asztala alatt utaztak, de utáltuk ezt a megoldást, mert nem tudtuk miattuk betenni az asztal alá a lábunkat. A navigációs asztalhoz sose ültünk le, ott nem zavarnak a kannák.

Ezen a délutánon eleveztünk még East Greenwichbe, hogy a könyvtárban internetezzünk. Pénteken a könyvtár 4-kor zárt, így csak egy óránk volt zárásig. Közben tervet kovácsoltunk: irány a kanadai félsziget, Új-Skócia (Nova Scotia). Tavaly is ide készültünk, de sok minden közbejött, így csak Maine államig jutottunk.

Éjjel több órás vihar vonult át felettünk több részletben. Csapkodtak a villámok, zengett az ég felettünk, szakadt az eső. A széllökések megdöntötték a hajót, sokat forgolódtunk a horgony körül. Dénes néha ellenőrizte a GPS-en a pozíciónkat. Nem csúsztunk. Jól tartott a horgony.

júl.23. East Greenwich - Third beach (35 tmf)

11 körül indultunk, végig jó volt a szél, 4-re horgonyon a strandnál, ahol már tavaly szintén horgonyoztunk. Bevettem egy szem egy éve lejárt Stugeront menet közben, mert kezdtem tengeribeteg lenni. Azért egyet, mert féltem, hogy a lejártnak már nem is lesz rám hatása. Végig nyugodt voltam, semmi bajom nem volt, de mire megérkeztünk, már nagyon álmos voltam. Csak feküdni akartam, de ugyanakkor a partra is ki akartam menni. Kimenetem a fiúkkal, akik labdáztak a 20 fokos vízben, itt hidegebb, mint az előző helyen volt, de alig volt bennem energia. Egy árnyékos sziklára letelepedtem, és próbáltam helyrerázódni. Utána végigsétáltam a beachen, kicsit erőre is kaptam. Vissza a hajóra, ott még képes voltam egyet fürdeni a vízben, aztán irány az ágy. Átaludtam az éjszakát. Sose okozott még nálam ilyen álmosságot a Stugeron. Álmi örült az új állapotomnak, mert csak halkan tudtam beszélni, és semmi erőm nem volt rászólni, ha nem úgy viselkedett, ahogy az helyes. Azóta is kéri minden nap, hogy vegyek be egy stugeront :) Tanulság: rögtön reggeli utáni bevenni, és kisebb adagot kezdetnek. És ha lehet, nem egy lejárt szemet.

Dénes még Warwickban leszedte a régi betekerős orrvitorlát, és feltette a hajóval jött jobb állapotban lévő orrvitorlát. Most ezzel száguldunk a vízen:

új orrvitorla

Dénes karizom

Katalin

júl.24. Third beach - Mattapoisett (35 tmf)

A Buzzards Bay-be vitorláztunk ma be, ahol tavaly októberben már jártunk. Mattapoisettnél horgonyoztunk akkor pár napot, most csak egy napra terveztük a megállást. A szél, az idő kedvező a továbbhaladáshoz, a helyet már ismerjük tavalyról, nincs ok a további maradásra.

Fél 8-tól 16 óráig vitorlázunk. Szitakötők és csípős legyek repkednek a kokpitunkban. Fogunk egy halat, amit horgonyon megpucol Dénes, én meg megsütöm. A víz a beachnél újra 24 fokos. Az időre nem lehet panaszunk, a nappalok melegek (32-36 fok a napon), az éjszakák hűvösek (18-20 fok), a meleget a 10-15 csomós szél sokszor már túlságosan is enyhíti. Este mind3an megnézzük a Taxi 1 francia vígjátékot. Ez a legjobb rész a négyből.

Álmos kormányoz

Álmos kormányoz

halfogás

A vacsora rizses quinoa sült hallal:

vacsora rizses quinoa sült hallal

júl.25. Mattapoisett (MA)

A könyvtár miatt maradunk, hogy interneten a további utunkhoz letöltsünk infókat pl. szélről, áramláslásokról. De hétfő van, és az emlélezetem nem csalt, zárva van ma. De az USA-ban a városházákon is lehet ingyen wifihez jutni, így átsétálunk oda, és elkérjük a belépéshez a jelszót.

Délután strandolunk, majd az erdőben egy fantasztikus bicajos úton elsétálunk a 7 km-re fekvő Stop&Shop szupermarketbe friss élelmiszerekért. Álmi fotója:

nyílegyenes bicajos út

Utána még kosárra dobálunk:

kosarazás

júl.26. Mattapoisett - Provincetown (40 tmf)

Mai cél a pilgrim város, Provincetown vagy ahogyan a helyiek hívják: Ptown (ejtsd: Pítáun). Itt is horgonyoztunk tavaly októberben, de pechhünkre átment rajtunk azon a napon egy jó kis vihar, és nem tudtunk partra evezni, másnap pedig vitorláztunk tovább, mert kellemes szél fújt utunk folytatásához.

Ahogy tavaly már írtam, a várost szerettem volna megnézni két okból is. Egyrészt, mert a lapos, homokos, kampó alakú Cape Cod félszigeten fekszik (az É-i csücskében), ami gyönyörűen néz ki a légifelvételeken, másrészt ez az a hely, ahol partot ért 1620 novemberében a Mayflower nevű angol hajó, fedélzetén a vallásuk miatt üldözött angol pilgrimekkel. Ők voltak az első jövevények az Óvilágból ezen a területen, és a pár év múlva utánuk érkező angol puritánokkal benépesítették a partvidéket és azt a hatalmas területet, amit ma New Englandnek neveznek. Maine, Vermont, New Hampshire, Massachusetts, Rhode Island és Connecticut államok tartoznak ebbe a régióba.

A Buzzards-öblöt és a Cape Cod-öblöt mesterséges csatorna köti össze. Ez kb. egy 7 km-es szakasz, és csak motorozni szabad itt. Hogy az erős áramlás (4-5 csomós!) bennünket segítsen, 8-kor indulunk. A csatornáig vitorlázunk. Közben pár perc alatt zöldséglevest főzök Dénesnek és magamnak a kuktában (összetevők: batáta, burgonya, kelkáposzta, répa, fűszerek, só, olaj, kevés víz). Álmi kínai tésztalevest eszik majd, hozzá nyers répát, így szereti. És lesz olyan virsli, ami hús, és nem szója és bőrke és még ki tudja mi.

Vannak dolgok, amik nem változnak a hajózásaink alatt. Pl. a főzési szokásunk. Dőléskor még mindig a földre tett alkoholfőzőn a legkényelmesebb és legbiztonságosabb főzni.

zöldségleves

A csatorna fölött három híd ível át, ez az első, a vasúti. A távolban már látszódik a második is:

Katalin híd

És most megyünk át az utolsó alatt:

Katalin Cape Cod canal

Éljen! Átjutottunk, és a motor végig remekelt. Dénes, átérve a csatornából a Cape Cod-öbölbe, átadja a kormányt, és most ő pihen, olvas, ebédel.

Dénes örül, hogy átjutottunk a csatornán

A nagy öröm nem tart sokáig. Eláll a szél, újra motorozunk, majd egy óra múlva leállítjuk, fürdünk a sima vízben, majd újra motorozás, néha kis szellő jön, akkor próbálkozunk a vitorlákkal. Este 7-re horgonyon Ptownnál.

A város közelében találkoztunk ezzel a gyönyörű vitorlással, amit Dénes azonnal felismert:

Két éve a Chesapeake-öbölben Solomonsnál találkoztunk vele.

Befelé menet a horgonyzóhelyhez, meglátjuk az idei első fókánkat.

Ketten már horgonyoznak ott, ahová mi is terveztük. Beállunk harmadiknak. A víz itt is 24 fokos. Fürdés, evés, fotózás, alvás.

Esti fényben a város két legmagasabb épülete: a Mayflowernek állított emléktorony és a könyvtár.

MAyflower-torony és a könyvtár az esti fényben

júl.27. Provincetown

Reggel kievezünk a partra. Szinte szélcsend van és meleg. Béke, nyugalom. Ezt szeretem, amikor partra evezünk.

Nappali fényben a torony és a könyvtár:

A könyvtár a délelőtti célunk. Ott fogunk fent ülni, ahol a toronyban az az egy üvegezett ablak látszik:

Az épület belül olyan, mint egy múzeum. Egy több szintes vitorlás makettje áll bent:

Délután városnézés, fagyizás, Stop&Shop. Közben megbeszéltük, hogy holnap elindulunk a 250 tmf-re fekvő kanadai Új-Skóciába, és Shelburne a cél, ahol be lehet jelentkezni az országba. Az út nagy részében keletre kell vitorláznunk, ehhez jól jön a holnapra mondott 10-15 csomós déli szél, ami utána átfordul északiba, és felerősődik 20 csomósra. Két éjszaka, max. 3, ha így lesz. Vettünk kanadai zászlót és Álminak egy új sapkát a napvédelem miatt, Megkérdeztük a kikötőmestert, hogy ki kell-e jelentkezni az országból, de nem kell. Majd visszafelé jövet kell bejelentkezni.

A parton egy lobster(homár) bójákkal dekorált pad mint műalkotás:

lobster(homár) bójákkal dekorált pad

Este visszafelé evezve az egyik szomszéd szólt, hogy 20:38-kor átrepül épp felettünk az ISS, a Nemzetközi Űrállomás. Gyorsan fürödtünk, és épp időre kész lettünk. Egy szabadszemmel is jól látható erős, fényes pont ment el felettünk, de a hajós távcsővel se láttunk belőle többet.

Holnap indulunk a nagy útra. Álmi szerint optimistábbnak kéne lennem. Ő azt mondja, hogy két éjszaka alatt megtesszük az utat. Én minimum hármat mondok. Tavaly Maine-be menet 190 tmf-et tettünk meg két éjszakás menettel. 54 óra volt az út. Persze teljesíthető, csak tökéletes szél kell ahhoz, hogy 250-et is ugyanennyi idő alatt teljesítsünk.