Kezdôoldal│ Rólunk│ A hajóról│ Útvonal│ Rövid hírek│ Képes útibeszámoló│ Vitorlázz velünk!│ Hasznos információk│

 

 

2011. február 24. - 28.

St. Barts (Fr.)

 

 

február 24. St. Martin (Fr. Simpson Bay) - Ile Fourchue (10 tmf)

 

Ma ismét egy új szigetország vizeire készülünk, ami itt van a szomszédban, csak három órát kell hozzá vitorláznunk. Eleinte génua és reffelt grósz van fent, de hamarosan bekeményít a szél, Dénes lecseréli a génuát fockra.

St. Barts-hoz tartozik ez a sziklás és lakatlan sziget, St. Barts pedig a franciákhoz. Itt meg is állunk szétnézni. (Hivatalosan St. Barthelemy, de mindenki St. Barts-nak hívja.)

Ile Fourchue egy magánsziget, ennek ellenére csak egy bódé van rajta. Azt hallottuk, hogy nem zavarja a tulajdonost, ha a vitorlázók túráznak egyet, csak ne rakjanak tüzet a parton. Így sziget-túra lett a délutáni program, de előtte snorkeleztünk egy órát a sziklás part mentén, rémisztgetve szegény halakat. Dénes lemerült egy alvó dajkacápához és megsimogatta kicsit, ami ijedtében átslisszolt alattunk egy másik helyre. Megijesztett egy polipot is, ami gyorsan elúszott egy kő mögé. Láttunk nagy sügéreket, hatalmas papagájhalakat, és a szokásos halakat, de mert tilos a vadászat, ma se lett halvacsora. Elég hihetetlenül hangzik, de decemberben ettünk utoljára halat még csoki-öbölben.

A túrát azzal a csúccsal kezdtük, amire mutatok. Útközben kihalófélben lévő kaktuszok mellett lépkedtünk, sajnos a hajón felejtettem a gépet... A szigeten négy éve még kecskék laktak, de teljesen lelegelték a növényzetet, végül táplálék hiányában kezdtek elhalálozni. A túlélőket a sziget tulajdonosa elszállíttatta. Gyönyörű kilátásunk volt a főszigetre, St. Barts-ra, ami itt van egy kőhajintásnyira.

Az öblünkbe mooringok vannak kitéve, mivel a sziget körüli víz védelem alatt áll, tilos pecázni, vadászni, engedéllyel lehet palackkal búvárkodni. Szerencsére ingyenesek. Szomszédaink változtak, sokan csak egy órára álltak meg pihenni, mint ez a belga megakatamarán:

Amilyen szép a hely, és jól telt itt a délután, olyan rossz volt az éjszaka. 40 csomós befújások rángatták a hajót, sokszor kinéztünk, hogy a mooringon vagyunk-e még. A szudáni Sanganeb reef mélyen bevésődött az emlékezetünkbe, soha többé még egy mooringszakadást olyan áron!

 

február 25. Ile Fourchue - St. Barts, Colombier Bay (5 tmf)

 

Bye, bye Ile Fourchue!!!

Ma se töltöttünk sok időt vitorlázással, két óra alatt St. Barts-ra küzdöttük magunkat, és egy újabb szép helyen felszedtük következő bójánkat, mert ez az öböl is védelem alatt áll. Egy csomó teknős úszkál körülöttünk, egy rája épp kiugrik a vízből a szemünk láttára, szóval csodálatos hely. De a széltől itt sincs védelem. Itt is jönnek-mennek a hajók, szabaddá válik egy bója a parthoz közel, átkötünk arra, legalább gyakoroljuk a bójára állást. Gyorsan ebédelünk, és már megyünk is ki a partra. Be kell jutnunk Gustáviába, ahol bejelentkezhetünk az országba. Colombier bay-be csak túraösvények vezetnek, egyiken Colombierbe túrázunk, onnan stoppal megyünk a "fővárosba".

Jól látszik a tegnapi és a mai utunk. St. Martin leghátul, középen Ile Fourchue, és előtte Colombier bay St. Barts-on:

Hátul kedvenc futurisztikus motoros jachtunk, amit először St. Martinon láttunk, mi pedig az előtérben díszelgünk:

Colombierbe érve azonnal beszálltunk egy házaspár kocsijába, akik levittek Gustaviába, ami pici település piros tetős házakkal. Nem cserép ám, hanem hullámlemez, hurrikánban kevésbé veszélyes. Kint az öbölben rengeteg vitorlás horgonyoz, mi is jöhettünk volna ide, de itt fizetni kell a horgonyzásért, zsúfolt és nincs beach és túrautak, mint Colombier Bay-ben.

A marina épületében újra az elektronikus bejelentkezéssel találkoztunk, mint St. Martinon a francia részen a Port la Royalban. Csak épp ez egy másik rendszer, újra minden adatot ki kellett tölteni. Imádjuk ezt a rendszert, nincsenek hivatalnokok, csak te és a gép.

Keresztül kasul bejártuk a települést. A szigeten nem volt ültetvény, nem hoztak ide rabszolgákat, ma egy gazdag nyaralóparadicsom tele franciákkal, teljesen hiányozik a fekete lakosság, mint azt már megszoktuk a többi szigeten. Az öblünkből közben átjött a kikötőbe a futurjacht:

Ugye már nem kell leírnom, milyen gyümölcs ez itt?

Visszafelé egy olyan rendes nő vett fel, aki nem arra ment, amerre mi akartunk, de úgy döntött, elvisz. Egy rövidebb utat mutatott, szóval megismertük Flamand-bay-t és onnan a mi öblünkbe vezető 20 perces turistautat.

 

február 26. St. Barts, Colombier Bay

 

Álmi délelőtt kiúszott a partra a body boardján, és a parton játszott néhány kisgyerekkel. Nem tudom hogy hajós gyerekek voltak-e, vagy idetúrázó helyiek, turisták. Mi Dénessel a hajón maradtunk, ő olvasott, én a fotókat rendezgettem, a honlapot készítettem az elmúlt két hétről.

Délután átsétáltunk Flamand-bay-be. Tetszik az ösvény, teljesen nyitott a szél felé, Dénes ezért is szereti. Én még libabőrös is lettem, annyira erősen fújt a szél, ide a sziklákhoz elhozza a vízpermetet is.

Flamand-bay:

 

február 27. St. Barts, Colombier Bay

 

Vasárnap van, újabb pihenőnap, Dénesék reggel átsétáltak Flamand-bay-be a body boarddal és a búvártalpakkal, és szörföztek a hullámokon. Dénes azt mondta, hogy akkora élmény volt, mint amikor Frodóékkal a dajkacápát fogtuk a Bahamákon.

Délután Colombierbe túráztunk, ott néztünk szét, láttunk szárazföldi teknősöket, fekete páncéljuk volt és az egyiknek a sötétszürke bőrén sárga foltok voltak, a másikén piros. Nem vittem a fotógépet :(((

Naplementére visszaértünk az öblünkbe, ahol Álmival gyakoroltuk a váltófutást, meg mindenféle ugrálós versenyt találtunk ki. Éjjel baromi erős szelek fújtak, nem nagyon aludtunk, mondta a szomszéd, hogy ő se tudott aludni, kiment nézte a szélmérőt, ami 46 csomót mutatott.

 

február 28. St. Barts, Colombier Bay

 

Reggel újra Flamand-bay-be mentünk, ahonnan egy nagyon idős francia házaspár(82 évesek mindketten) elvitt minket Gustáviába. Dénes használhatta a francia nyelvtudását. 25 éve minden évben ide repülnek Franciaországból a téli hónapokra, azaz 3 hónapra, áttelelni.

A marinában ingyen wifizhettünk a laptopunkon, csak el kellett kérni a password-öt. Utána kijelentkeztünk az országból elektronikusan, és még egy kicsit sétáltunk, aztán irány vissza az öblünkbe. Találkoztunk azzal a francia katamaránossal, akiknél Álmi játszott még Simpson Bay-ben, St. Martinon.

Az egyik boltban Álmival jókat szórakoztunk, Álmi sorra próbálta az álarcokat, ebben elég durván néz ki:

Az éjszaka most kellemesebb volt, elcsitult a szél, reggel indulunk St. Kitts-re.