2018. ápr. 06-16. Guadeloupe: Basse Terre és Pigeon Islands
(Minden oldalunkon, ha homályos a fotó, az a böngészőtök beállítása miatt van. Zoomoljatok ki kicsit, mert úgy adja az általam tervezett valódi nézetet. Nálunk pl. a Firefoxban 80%-ra van kicsinyítve.)
2018. ápr. 06. Les Saintes - Basse Terre (12 tmf)
Tegnapra tűztük ki az indulást a főszigetre, Guadeloupe-ra, de Álmi betegen ébredt. Fájt a torka, fájt a homloka, csak a fekvés esett neki jól. Ma picivel jobban érezte magát, amit az étvágya is mutat, megeszi a tojást, bagettet reggelire.
9-12-ig vitorlázunk változó szelekben, 3 - 5.5 csomóval haladunk. A sargassó az őrületbe kerget, a mai fogásunk sem kerül be a konyhába:
Sargassó-szőnyeg:
A 2015-ös évben nagyon durva sargassó-inváziót kapott a karibi térség, és a megfigyelések azt mutatják, hogy az idei messze felülmúlja azt. A brit Virgin Gordán tönkretette Spanish Town sós vizet édesvízzé alakító berendezését. A teknősöknek lehetetlenné tette a partrajutást, tojásrakást. A parton száradó, bomló moszatból mérgező kén-hidrogén szabadul fel, aminek büdös záptojásszaga van. Beacheket zártak le miatta, mert egészségre káros mennyiségben került a levegőbe. (A vulkáni kénes kigőzölgéseknél is a kén-hidrogén okozza az erős záptojásszagot.)
A Saintes-ek és Guadeloupe között felgyorsultunk, nem úsztuk meg a fröccsöket:
A pillangóalakú Guadeloupe (francia sziget) nyugati "szárnyán" fekszik mai célunk, Basse Terre.
Van egy védett jachtkikötője, ez mellett szoktak horgonyozni a hajósok. Kitett a hullámzásnak, de legalább nem kell fizetni a helyért. Vannak már néhányan, köztük Manu is (Dominica, Portsmouth) :-)
Nem álltunk volna meg, ha nem innen indulna a busz a sziget működő vulkáni krátere, a Soufriere felé. Hét éve egy kétnapos sátras túra keretében megmásztuk, fürödtünk a melegvizes medencékben, de akkor idebuszoztunk Pigeon Islands-től, ahol horgonyoztunk. Beszámolónk arról a két napról ITT. Ha Álmi újra a régi lesz, szeretnénk megint feljutni, mert lenyűgöző helyeken vezetett az ösvény az esőerdőben.
A védett marina a hullámtörő mögött:
Jön egy squall, míg Dénes ellenőrzi a 14 méter mélységbe ledobott horgonyt. Egy teknős úszik alatta :-) A squall erősebb billegést hoz, hinta-palinta a hajóban megállás nélkül.
Álmi rendesen ebédel, ez jelzi, hogy annyira nem rossz az állapota, ezért őt is kivisszük a partra. A kikötő mellett sétálunk el, amikor megakad Dénes szeme a lenti hajón. "Kap egy jégkrémet, aki megmondja, milyen hajó ez" - mondja gyorsan.
A jégkrém az enyém lett, de helyette inkább a 23 jégkrémmentes évből egyet visszakértem. A hajó Melamphyrum sokkal lepusztultabb testvére, legalábbis ahhoz képest lepusztultabb, amilyennek utoljára láttuk a törökországi Marmaris Marinában 2009 decemberében, amikor átadtuk új tulajdonosának.
Basse Terre nem nyerte meg a tetszésünket. Talán ha sokat maradnánk, felfedeznénk a rejtett kincseit. Turisztikai látványosságai az erőd és a piac szombaton. Maria hurrikán miatt a parti rész kicsit megrongálódott, stégek, lámpaoszlopok, pálmafák estek áldozatul. Van egy hosszú parti sétánya, ez tetszett, itt sokan kocogtak, gyalogoltak. A Soufriere felől folyamatosan kapjuk a záporokat, ez egy elázós délután.
Nincs már elég eurónk, pénzt kell váltanunk, de mint kiderül, nem váltanak a bankok pénzt, nincs pénzváltó se, a boltosoknál is próbálkozunk az amerikai dollárunkkal, de nem kell senkinek. A tourist office-ban javasolják, hogy utazzunk el a repülőtérre, ott van pénzváltó. Inkább kiveszünk egy automatából.
A tourist office-nak van jelszóval védett wifije, de kis időbe telik, míg a passwordöt kinyomozzák. Áll vagy 50 karakterből. A közelében van egy Mc'Donalds, annak van jelszómentes wifije, kipróbáltuk azt ist, jól működött. Később a Leader Price-ban bevásárolunk (nincs olyan választék, mint Fort de France-ban), mellette a pékségben veszünk bagettet, és az mellett a zöldségesnél végre érett paradicsomhoz, paprikához, uborkához, császárszalonnához jutunk. Brutálisan sós, így tartósítják, mint a szárított halakat is. De vacsorára szalonnázunk friss zöldségekkel, ropogós héjú bagettel!!! Hazai örömök a Karibon :-)
Naplementében evezünk vissza. A pecások a kikötő hullámtörő szikláin pecáznak, rengeteg a rablás. Evezés közben átugrálnak a menekülő halak a dingink fölött, egyikük Dénes combjára, onnan a vízbe. Vacsora közben átjön Manu, most ért vissza a Soufriere-től, látta, hogy itt horgonyzunk, jött is azonnal.
2018. ápr. 07. Basse Terre
Álmit megviselte a tegnapi séta, de ki akar jönni a partra, ezért elvisszük a könyvtárba internetezni, míg mi a szombat délelőtti piacon bevásárolunk. Most lehet itt a sárgadinnye szezonja, mert minden árusnál nagy halmokban áll, és 1 euró kilója. Veszünk helyi érett ananászt, Panamavárosban ettünk utoljára ilyen finomat, minden porcikája mézédes. Álmi tűkön ült, hogy megegyük, de hagytam még pár napig, hogy illatozzon nekünk a kabinban. Ezek a kis banánok a fig névre hallgatnak, a plantainhez hasonlóan sütni, főzni szokták, de ehető is, ha hagyjuk nagyon-nagyon megérni. Dénes kedvence. Most még evésre alkalmatlan.
Manu még átjött elbúcsúzni, vitorlázott vissza Dominicára.
Előttünk van egy feketehomokos kis beach, sokan fürdőznek, van zuhany is. Innen hozunk vizet.
Dénes éjjel egy nagy csattanásra ébredt, az orrkabinunk falának ütődött valami. Éjfél utánig néztem a Thelma and Louise-t, így mélyen aludtam, nem hallottam meg sem ezt, sem Dénes mozgását. Egy megtermett repülőhal pottyant a fedélzetre. Dénes visszadobta.
2018. ápr. 08. Basse Terre
Dénes névnapja, tarte aux pommes az asztalra:
Nem én sütöttem, hanem a dombra épült Casinóban (egy francia szupermarket) vettük. Amíg Franciaországban éltünk, minden ünnepre ezt vettük, almás süti, a franciáknál nagyon népszerű.
Álmi csak csigatempóban bírt felgyalogolni az emelkedőkön. Neki ebédre a kikötő melletti sütögetőtől veszünk hordóban sült csirkecombot, a kedvencét, hátha attól majd erőre kap. Szerettük volna megnézni a botanikus kertet, de hétvégén zárva. Álmi be akart mászni a kőfalon, mert az jó szórakozás, de nekünk példát kell mutatnunk, így nem engedtük. Az ilyen csínytevéseket tegye a barátaival, ahogy mi is azt tettük ilyen korban.
Csúnya hullámzás várt ránk, hatalmas dülöngélést ad elő Ventoso. Érkezik egy vitorlás, mooringot vesznek fel. A férfi kormányoz, a nőnél van a csáklya. Az első próbálkozásnál beleejti a vízbe. A második csáklya is a vízbe kerül. Leeresztik a dingit, a nő beszáll, előreevez, de sajnos a hajónak épp a másik oldalára jut, mint ahol a mooring van. Hátratolat a férfi, a nő átevez a mooringhoz, belefűzi a kötelet. Nagy megkönnyebbülés.
2018. ápr. 09. Basse Terre
Dénes villantózik hajnalban. Zajlik a rablás a hajónk körül, porzik a víz, a tonhalak üldözik a kisebb jackeket, akik menekülés közben felszántják a vizet. Megnézik a villantót, de otthagyják. Dénes beugrik közéjük a szigonypuskával. A sok kis jack körégyűlik, ő lesz a védőangyaluk, mert a tonhalak nem mernek közel menni Déneshez. Nem sikerül egy halat se lőni. Kievez a kannákkal a beachre, de a zuhanyból csak csöpög a víz. Mások is szeretnének a reggeli úszás után lezuhanyozni, de hiába. Én közben elkészítem az ebédet két napra: paradicsomos, káposztás, krumplis, szalonnás egytálétel rotyog a kuktában. A szalonnával mennyeire sikerül.
Álmi köhög, egyik orra eldugult, egész éjjel nehezen kapott levegőt, a billegés is rásegített, hogy legyen egy sz.r éjszakája szegénynek.
A kikötőnél sétálunk délelőtt. Modern négyszintes lakóházak épültek köré. Van egy 8 á Huit élelmiszerbolt, kínaiak üzemeltetik, zöldséges, önkiszolgáló mosoda.
Dénes kaparja a hajó alját, megint köré gyűlnek a jackek, és most sikerül egyet lelőnie, de bosszús, mert több nem jön össze. Én is, mert csak kóstolónak elég:
A dülöngélés kellemetlen, 30-35 csomós befújásokat kapunk a hegyek felől.
2018. ápr. 10. Basse Terre
Eső egész nap, billegés, 30-35 csomós befújások, csak Dénes evez ki vásárolni, internetezni. Elhatározzuk, hogy nem várunk tovább arra, hogy Álmi elég erős legyen a krátertúrához. Bye, bye Soufriere! Holnap megyünk tovább.
2018. ápr. 11. Basse Terre - Pigeon (12 tmf)
7-10-ig vitorlázunk, a hegyek miatt hol alig fúj a szél, hol 40 csomós széllökéseket kapunk. Egy orrvitorlát tartunk fent, de ezeknél a löketeknél betekerünk belőle, így is 6 csomóval megyünk, ami még épp egy kellemes futótempó. A dingit húzzuk, a pecázás lehetetlen ennyi sargassóval.
Pigeon Islands, ahol a Cousteau Nemzeti Park van, ide szeretnénk átevezni és sznorkelezni, mint 7 éve, ha majd Álmi meggyógyul.
A vízen rövid, meredek hullámok, nem invitál horgonyzásra:
Hét évvel ezelőtti beszámolónk erről a helyről ITT. Most a bevásárlás (Leader Price, Carefoure egy helyen), mosoda miatt a hegyekből lefolyó keskeny folyó torkolatának közelében dobunk horgonyt, és a szemközti partra evezünk.
Megkeressük a mangófákat, amik alól hét éve annyi mangót gyűjtöttünk, de vagy Maria miatt nincs mangó, vagy valami más oka van. Csalódottan bandukolunk vissza.
2018. ápr. 12. Pigeon
A hegyekből érkező záporok mossák Ventoso sós fedélzetét. Míg várjuk, hogy kicsit javuljon az idő, Dénesnek 3 mm-esre vágom a haját a vágóval a kabinban.
Esőerdőtúrát tervezünk hegyi patakos fürdéssel. A D15-ös, csendes betonúton (Leader Price utáni út) indulunk el az esőerdőbe, de a beton megszünte után, Maria vagy más miatt, nincs az ösvény karbantartva, nem járható. Az út mentén banánültetvények voltak hét éve is, most is. Olvastuk, hogy Maria hurrikán elpusztította a banánültetvények többségét Guadeloupe-on, de ez a terület láthatóan jól megúszta.
Visszamegyünk a betonon, és a településen folytatjuk Basse Terre irányába a gyaloglást. A szuper térkép, amit a tourist office-ban szereztünk, mutat egy következő betonutat balra, aminek a végén ösvény folytatódik a patakmeder mentén. Fürdeni akarunk, így odatartunk. Ez az út végig gyönyörű házak, nyaralók mellett visz.
Álmi miatt végig lassan megyünk az árnyékmentes, keményen emelkedő úton, így nincs gondja a menettel. A patakmederben keresünk egy ugrálós, úszós medencét, és végre lehűlhetünk.
2018. ápr. 13. Pigeon
Ború, eső, 30-40 csomós befújások, dülöngélés. Délután túrázunk, kilátás a Pigeon Islands-ekre:
2018. ápr. 14. Pigeon
A két nappal ezelőtti úton eljutunk a fürdőzős patakmederhez, de most a turistaösvényen folytatjuk tovább az utat. A térképünkön kinéztünk egy csúcsot, oda szeretnénk eljutni. Az ösvény elejére kiírták, hogy Maria miatt útakadályokra kell számítani. Nincs jelzés, de a GPS-re feltett térképen is rajta van az ösvény, annak segítségével keressük meg, amikor épp nem tudjuk, merre tovább.
A legérdekesebb látnivaló, amihez egy csapat fekete francia is eltúrázik, aztán vissza is fordulnak, ez a hatalmas fa az ámulatba ejtő törzsével, támasztógyökereivel:
A patakot keresztezve Dénes fürdőzött egyet, mielőtt továbbindultunk volna, de erre végül nem került sor. A hegyoldalon egy srác ereszkedett le. Megkérdeztem, feljutott-e a csúcsra. Mondta, hogy nem járható az út, nincsenek eltakarítva a kidőlt fák, egy idő után feladta, visszafordult. Mi is eldöntöttük, hogy visszamegyünk a tegnapelőtti medencénkhez és nyársalunk, fürdünk.
Nagyon nehezen sikerült csak tüzet csiholni. Mindennap esik az eső, vizesek a gallyak. Egy óra küzdelem után Álmi talált valami nedves, gólyafészeknyi méretű fűcsomót, azzal beindult a tűz. Míg Dénes a szalonnáknak faragott nyársbotokat, Álmi kihegyezett egy ágat, és szigonyozta a lába köré gyűlő halakat, sajnos sikertelenül.
2018. ápr. 15. Pigeon
UPSA elénk horgonyoz reggel. Fort de France-ban még azt mondták, hogy az USA-ba mennek, szeretnék látni New York-ot, de rájöttek időközben, hogy inkább élvezik az útjukba eső helyeket.
Délelőtt mosunk két adagot (10 euró) az önkiszolgáló mosodában, szárítás a hajón, mázlinkra csak ijesztgettek a felhők, de nem esett az eső, és a szél is mérsékeltebben fújt.
Kedvelem a színes kreol népviseletet:
Délután a zuhanyzós, kis éttermekkel teli strandhoz sétálunk, onnan tovább egy kisebb strandhoz, ami mögött a mangófák nőnek. Álminak két árnyékot adó fa közé kötjük a függőágyat, ő marad és olvas, mi sznorkelezünk azon a részen, ahol 7 éve kétszer is horgonyoztunk Mr. Frumble-lel. Itt is összehoztunk Áronnal (Méder) egy találkozót az egyik alkalommal. Teknősöket keresünk, de most csak kettővel futunk össze. Őket figyeljük, ahogy a füves homok fölött úszkálnak.
2018. ápr. 16. Pigeon Islands, sznorkelezés
Dénes átevez velünk délelőtt a szigetekhez. Hét éve többször is sznorkeleztünk itt, mert jó hely. Álminak a betegsége miatt nem megy még tökéletesen az egyenlítés, ezért csak kis mélységbe tud merülni, de az úszkáláshoz, nézelődéshez már jól van. Dénes viszi magával a kamerát, ami a 10 méter mélységet elérve kikapcsol, és az addig felvett képkockákat nem menti el. Néhányszor elveszít így egy-egy jó felvételt. A hordószivacsok, a búvárok légbuborékai és a sok és változatos hal most is órákra fogva tart a nem éppen meleg vízben. Nem választottunk jó napot, mert felhős az ég egész délelőtt, így a vízalatti világ is sötétebb. A végén erős széllel lecsap ránk egy zivatar. Hogy ne fagyjunk szét, a homokon fekvőtámaszozunk. Nagyon hatásos, sok hőt termelünk, amivel kihúzzuk vissza a hajóig.
Képkockák Álmi youtube-csatornájára feltett videójából, 2018. április 16. VIDEÓ:
Barrakuda:
Egy csodaszép boxfish (talán bőröndhal):
Egy másik fajta boxfish (talán bőröndhal) és egy kék papagájhal:
Trombitahal:
Papagájhal:
Hordószivacs:
Hordószivacs belseje:
Hordószivacs és sárga kéményszivacs:
French angelfish, francia angyalhal tűzkorallal (Tobagón a Buccoo reefnél is talákoztunk ilyennel, 2017. aug. 28. VIDEÓ):
Délután nagybevásárlás a boltokban, de mert azt hiszem, hogy van Leader Price a következő helyen, Deshaies-ben is (tévedek), nem veszünk mindent. Muszáj feltölteni a készleteket itt olcsón és a nekünk ízlő árukkal, mert Antiguán nem lesz ilyen kedvező áron semmi, más szigeteken pedig nem lesz ilyen közel bolt. Holnap irány Deshaies.